2011. október 26., szerda

Almakompót

Bejegyezte: Emm dátum: 8:27
Gergő szerint (merhogy az történt, hogy aszonta a GERGŐ, hogy ne Gézzek többet) az almakompót nyomor. Hátkösziszépen.


Van nekem egy Sanyikollégám, aki nyugdíjas sünhöz méltón általában szőlőpálinkával kezdi reggelt, és a ,,Szolgálunk és védünk" ideához hűen általában társat is keres ehhez. Ez ma én lettem, úgyhogy az utca kellős közepén az ún. ,,szolgálati pohár" (decis) áldozatául estem. Éljen a szerda, már csak a Dr. House miatt is.

Az egész almakompót-láz onnan gyökeredzik, hogy volt otthon egy csomó almánk, ami a Jóég tudja, hogy került oda, plusz 4 bontott, ismeretlen eredetű egész szegfűszeg. Az utóbbinak nálunk, ha úgy van (..és mint tudjuk, általában úgy van) a forralt borban landol, egyéb felhasználási javaslatát nem is ismerem, és annyira nem is akarom.

Az almakompóthoz köll:

1,5 kg alma
6-8 ek cukor  (ki, hogy szereti, én 6ot raktam)
6-8 szegfűszeg (én 10et raktam, csak h fogyjon)
1 vaníliarúd (előre szólok, hogy drága, 500 Ft körül van, de megéri!!!!)
1 citrom

Az almákat szépen meghámozzuk és kockákra vágjuk, ezután pedig citromos vízbe tesszük, hogy ne barnuljon meg. (Közben pedig árgus szemekkel vizsgáljuk a kutyát, hogy ugyan miért vonult önkéntes száműzetésbe. Hát kiderült...annyira nyomi ez a kutya, mer mindig lebukik azzal, hogy bűnbánóan elvonul a helyére, és nem szökdécsel körülöttem, ilyenkor pisi van valahol. A legegyszerűbb mód nekem a pisi felkutatására, ha csak szépen sétálgatok, mer sajnos én mindig belelépek. Ez persze így is lett. A nagyon hangos szitkozódásom eredményeképpen Mézes csak Gergő hazaérkezésekor volt hajlandó előjönni a ágy alól.)

Ott tartottam, h alma. Mikor a másfél kilónyit meghámoztuk ( Tarjánban pucolni, de emiatt mindig gonosz tréfák áldozatává válok, és má nincs idegrendszerem ehhez), akkor nagy fazék, annyi víz, amennyi ellepi. Rá a citrom leszedett héja (ez nekem annyira nem sikerült, mer agg volt a citrom), a cukor, a citrom leve, a szegfűszeg és a vaníliarúd, félbevágva. (Sajnos elkövettem azt a hibát, hogy azt gondoltam, hogy a vaníliarúdnak pontosan olyan íze van, mint Berekfürdőn a kékmedence melletti fagyisnál a vaníliafagyinak (kissé meghasadt elméleteim vannak az ízekről), de nem. Ez nem olyan. Fekete, édesenkeserű, érdekes. De nem olyan.)


És aztán ennyi, fődögél, puhul, nagyon finom lesz. Én még melegen megkóstoltam, elég intenzív, nem ilyen langyos víz partot mos.


Várom az Anya visszajelzését a milyenjéről, merhogy neki küldtem, én meg majd délután, hidegen. :)

2 megjegyzés on "Almakompót"

polarpanna on 2011. október 26. 9:20 írta...

Ez nem is olyan vészesen nehéz, mint amit jhó édes mamám szokott hangoztatni, hogy órákat pepecselni, meg sok munka, meg jhaj de öreg ő már ehhez. [ nálunk kutya elsunnyogása annyit jelent, hogy valamit ellopott, és jóízűen falatozza, általában valamely nem összemaszatolandó területen. ]

Emm on 2011. október 26. 9:34 írta...

Áá, ez szinte semmiiii, még az Összeesküvőket is tudtam nézni közben, kétszer kavartam meg, hogy oda ne égjen a cukor. :) (A kutya nálunk egy igazi hülye, de respektálom, hogy ezt legalább beismeri..:D)

 

Emm főz... Copyright 2009 Sweet Cupcake Designed by Ipiet Templates Image by Tadpole's Notez