2014. május 21., szerda

Túrógombóc, te tökéletes!

Bejegyezte: Emm dátum: 10:25 0 megjegyzés
Vannak olyan alapreceptek, aminek a tökéletesítésén addig fogok dolgozni, amíg élek, próbálom levadászni a pont jót, kísérletezek, és megint csak kísérletezek. Aztán hirtelen történik valami, meglelem, örülök, és elhagyom a receptet...:D - ezért tök jó hely ez a blog, mert így bebiztosítom magam, hogy sose többet nem nyeli el a föld a hibátlan túrógombócot.

Javíthatatlan túrómániában szenvedek, most, hogy jönnek a szuper gyümölcsök, pláne hogy eperszezon van, és hamarosan érkezik a  fekete ribizli, málna, meggy, ribizli, cseresznye is, csak ezek jelen pillanatban még disznódrágák, tutira fogok csinálni gyümölcsös túrókrémeket is.

Nade, a tökéletes túrógombóc a következőképpen áll össze (a receptet az ősi Kosuth-nemzetségtől nyúltam, és továbbfejlesztettem)

0.5 kg túró ( az se baj, ha morzsás, az se baj, ha krémesebb)
2 egész tojás
1 csipet só
3 evőkanál búzadara
1 púpos evőkanál liszt
2 evőkanál zsemlemorzsa
1 csomag vaníliás cukor, vaaagy egy lötty vanília aroma


A bundához a szokásos: olaj és zsemlemorzsa.


Szóval a gombóchoz valókat összekevertem, és kb. fél órára hűtőbe tettem, mer' jobb dolgom is volt. Aztán amikor elhatároztam és felkészítettem magam a látványra, hogy megint darabjaira esett, amőba gombócot sikerül előállítanom, akkor neki álltam a kifőzésnek.(Vizes kézzel formázd a gombócokat, abból nagy baj lehet!) Semmi trükk, csak lobogó, sós víz, és amikor szépen feljönnek a víz színére, akkor vannak kéjszen. Ezt beleforgattam a bundába, és ennyike. Időközben megcsináltam hozzá a porcukorral feltunningolt édes tejfölt, és örültünk neki mint a majom a farkának. Omlós, forró, egyben van, és ízre is maga a tökély. Legszívesebben kitüntetést adnék magamnak.

Tejföl-tipp: A piros Zott tejfölnél én krémesebbet, lágyabbat az életemben nem láttam! Erősen ajánlott!





A képeket természetesen az én drágajó, egyetlen férjem lőtte.

2014. május 19., hétfő

Gofri, a palacsintapótlék

Bejegyezte: Emm dátum: 9:32 0 megjegyzés
Az úgy van nálunk, hogy mindent megfőzök/sütök én, kisebb-nagyobb sikerrel, de valahogy az alapdolgok nem mindig mennek. A hortobágyi húsos palacsinta lényegi részét, a hortobágyi húsost szuperül össze tudom hozni, csak az a fránya palacsinta ne lenne..Valamiért nekem szakad, kilyukad, leég és egyéb katasztrófák, pedig Isten a tanúm, nagyon akarom. Ezért született meg a kollektív, családi döntés, a kutyát is beleértve,  hogy a palacsintáskirály nálunk Gergő lesz, én meg nézem, és szurkolok és tapsikolok örömömben. Igen ám, de mi van akkor, ha én már nagy erőkkel rákészültem, de neki egyáltalán nincsen kedve sütögetni, meg amúgy is most teregettem ki, és minden csupa olajszagú lesz, ezért inkább napoljunk? Ilyenkor van az, hogy bliiiing, támad egy remek ötletem, csináljunk gofrit! Mi sem áll távolabb tőlem, mint a vasárnap délutáni szöszmötölés a konyhában, ezért higgyétek el, ez nagyon gyors lesz:

Hozzávalók (nekünk ilyen szívecs virágalakú gofrit sütő gofrisütőnk van, 9-10 db lesz belőle) :

25 dkg liszt
4 db tojás
2,5 dl tej
12 dkg margarin
1 evőkanál (por)cukor
1 csomag vaníliás cukor
1 csipet só


A tojásokat szétválasztom, a fehérjéből jó masszív habot verek, a zösszes többi meg összekeverem. (Figyelem, a margarint tessék szépen megolvasztani, mert különben jó csomós lesz, és nincs az a keverőgép, ami szétkeverné!!)

A habot hozzáadom a tésztához, kész. (Nem volt otthon citrom, mert előző nap mindet beleraktam a limonádéba, de ha lett volna, biztos reszelek bele egy kis citromhéjat)

A meleg gofrisütőbe teszek 2-3 kanállal, (ne sokat, mer a szélén kifolyik, és nagyon ideges leszel), és 2 perc alatt megsütöm. Ennyi, csipkebogyó/eper/bodza lekvárral (ezek álltak rendelkezésünkre) királyságos, de bármi más is megteszi. (Gergő majdnem kikönyörögte este, hogy csináljak csokiöntetet, de csak majdnem, nem vagyok én Isaura.)

A képeken látható a csúcs gofrim, illetve a menü másik része. (Rántott csirkemell hasábbal, és zöldfűszeres ruccola retekcsírával.:)







 

Emm főz... Copyright 2009 Sweet Cupcake Designed by Ipiet Templates Image by Tadpole's Notez