Petrezselymes újkrumpli fasírttal és tejfölös uborkasalátával

Még mielőtt kialakulna a lincshangulat, csak mondom, hogy el vagyok foglalva, mint a budai vár, tök sok a minden, kedvem meg kábé annak a fele, de főzök is serényen,meg táplálkozunk is, közben esküvőn voltunk, meg a bérbe adott kutyáért, jameg háromésfélévesek lettünk, minő boldogság, és képzeljétek, ettem grillpisztrángot, plusz szupereket találtunk ki a frigyünkre, ami ugye jövő májusban, szóval van dolog ezerrel. (Visszatérve az esküvőre, má' hogy a miénkre, a Gergő egyre lelkesebb, vasárnap dumáltunk az ágyban úgy másfél órát, működő ötletei vannak, viccesek meg praktikusak, fene se hitte volna. :)
Úgyhogy kedves Mindenki, bocsássatok má' meg légyszi, tele van az agyam.


Pénteken jól bevásároltam, mer aszittem, hogy főzök, erre meg közölte a Ember, hogy maradék-buli lesz, meg ne próbáljak főzni, esszük, ami található. (Mondom jó, a hús meg ott rohadjon meg, ahol van, mi? Neeem, majd vasárnap, hulla másnaposan főzzé'.Tudtam, h szeret.)
Nade, tehát vasárnap akkor.

Felkeltünk, elmásztam a kávéfőzőig, (ma reggel mondjuk jól felbaszott, mer én nem tudom, de néha úgy gondolja a kotyogó, hogy nem tekeredik le, és az Istennek se adja meg magát), aztán vissza az ágyig, ezt a távot úgy négyszer tettem meg, mire ember lett belőlünk, tökömnek se volt kedve elmenni SzegényMéziért, aki már 2 napja Zsófibarinőéknél leledzett, de a Gergő ígéretet tett, hogy közben ő összerántja a lakot, plusz elmosogat, és a többi.

 Hazaértünk az ebbel, eléggé ki volt égve ő is, mi is, tökéletes összképet alkottunk, ekkor álltam neki a pünkösdi menünek. (Jóvan, hazudtam, csak azért volt pünkösdi a menü,mer akkor készült, különben semmi extra, viszont én már nagyon rákívánkoztam az újkrumplira (szofisztikáltaknak: zsengeburgonya), plusz mindig támad ingerem a tejfölös uborkasalátára,úgyhogy muszáj voltam kitalálni vmi húúúst is, hogy Gergő is örüljön. )

Az újkrumplit megmossuk, (javasolt kisebbeket összeválogatni), és vízben lekapargatjuk. (A nagyon kezdőknek azt tudom mondani, hogy az újkrumpli kibaszás, mer az összes ujjadat összefogja, és soha, semmilyen körülmények között nem tudod lesikálni, max. ecetes ollóval. Oké, vicceltem. Le fog kopni egyszer. Úgy tíz-húsz év múlva.)
Szóval ha nagyobbakat választottunk, akkor feldaraboljuk, a kisebbeket félbevágjuk. Mehet főni, közben hagymát zsíron petrezselyemmel összefonnyasztunk,mikor má' kész, akkor mehet rá a pirospaprika, ezt a keveréket a puha krumplira öntjük, és összekavirnyázzuk. Ezzel meg is volnánk.

A fasírt:

40 dkg darált húst összekeverünk 2 tojással, egy fej üvegesre párolt, paprikás vöröshagymával, egy gerezd felaprított fokhagymával, ételízesítővel és borssal (én fehérborssal csináltam, mer a fekete elfogyott, ekkor kicsit tikkelt a jobb szemem), és két jó nagy szelet, langyos vízbe áztatott, majd kicsepegtetett kenyérrel. Ha lágynak látjuk, és nagyon tapad meg nyúlik, akkor dobjunk bele egy kis zsemlemorzsát.
No, ezt összegömbölygetjük, zsemlemorzsába forgatjuk és kisütjük. Pusziviszlát, ennyi volt.

Csütörtökön meg mindenki szorítson értem, aki él és mozog, mer újabb két bölcsfogamtól szabadít meg a fogdokker. Ha túlélem, akkor jövök, és elmondom,milyen volt. :)