Ribizlis clafoutis

Hol vannak már a boldog békeidők, amikor a sütit egyszerűen sütinek hívtuk?


Megmondom őszintén, amikor először találkoztam a clafoutis kifejezéssel, megkérdeztem, hogy ,,Ez gyógyítható?", mert rögtön valami bőr-vagy nemi betegségre gondoltam, második körben valamilyen bárányfelhő fajta ugrott be...aztán ahogy utánaolvastam, tudatosult bennem, hogy ez egy szuper gyors és szuper finom sütemény, ki kell próbálni. (Pláne, hogy alig kell hozzá valami!)


Kis nehézségekkel kezdődött a hadművelet,  ugyanis az új lak tartogat még meglepetéseket (Józsi munkatársam figyelmeztetett, hogy valószínűleg egy Poltergeist-házba sikerült beköltöznünk), mert a fejemre robbant a villanykörte, nyugalom, semmi bajom nem esett, de azért most már legalább okkal arcoskodhatok, hogy túléltem egy robbanást. (Ami a Gergővel való idilli kapcsolatomat illeti, felhívtam, h elújságoljam, h rámrobbant a villanykörte, és tökre nincs áram az egész lakásban, mire kérdés: ,,Demá' visszajött?, VB-t tudom nézni?" Kösziszépen.)

Szóval a nehézségeket leküzdöttem, az áram visszajött, a villanytűzhely felizzott, no problemo.

A sütihez:

3 db tojás
1 csipet só
6 evőkanál cukor
2 csomag vaníliás cukor
6 púpozott evőkanál finomliszt
3 dl tej
30 dkg piros ribizli (anélkül a zöld bizbasz szár nélkül, az egészben ez volt a leggyűlöletesebb, azt leszedni)


(Nagyon hasonlít a sütőben sült epres palacsintához, állagra, ízre, mindenre.)


Tehát a ribizlit megtisztogattam, leszedtem róla azt a izét, és hagytam álldogálni. Közben a tojásokat a sóval, és a cukrokkal géppel felvertem, aztán beletettem a lisztet, csomómentesre kevertem, és a legeslegvégén a tejet. ( Az eredeti recept szerint ennek sűrű masszának kellett volna lennie, az enyém nem hogy sűrű nem volt, de híg volt, mint a... (itt most nagyon csúnyára gondolok). Namondom, yolo van vagy mi, egy életem egy halálom, én ezt má' megsütöm, majd lesz vmi. Nagyon keskenyen kivajazott tepsibe öntöttem, és beledobáltam a ribizlit. (Ha van pitesütőtök, mármint hogy nem sütőtök, höhö, hanem pite sütő formátok, az nagy királyság, nekem most pont nem volt, csak kistepsim.)


Előmelegített sütőben, 180 fokon, 30 perc alatt gyönyörűre sül, de azért tűpróbázzatok!


Olyan nagyon finom volt azzal a savanyú ribizlivel, hogy ez nálam most egyikkedvenc lett, gyanítom, hogy más gyümölccsel is próbálkozni fogok, szerintem málnával vaaagy szederrel simán jó!


Kép persze nem készült, mert mire észbe kaptam, már meg volt gyalázva az egész, nem volt vmi fotogén.

Túrógombóc, te tökéletes!

Vannak olyan alapreceptek, aminek a tökéletesítésén addig fogok dolgozni, amíg élek, próbálom levadászni a pont jót, kísérletezek, és megint csak kísérletezek. Aztán hirtelen történik valami, meglelem, örülök, és elhagyom a receptet...:D - ezért tök jó hely ez a blog, mert így bebiztosítom magam, hogy sose többet nem nyeli el a föld a hibátlan túrógombócot.

Javíthatatlan túrómániában szenvedek, most, hogy jönnek a szuper gyümölcsök, pláne hogy eperszezon van, és hamarosan érkezik a  fekete ribizli, málna, meggy, ribizli, cseresznye is, csak ezek jelen pillanatban még disznódrágák, tutira fogok csinálni gyümölcsös túrókrémeket is.

Nade, a tökéletes túrógombóc a következőképpen áll össze (a receptet az ősi Kosuth-nemzetségtől nyúltam, és továbbfejlesztettem)

0.5 kg túró ( az se baj, ha morzsás, az se baj, ha krémesebb)
2 egész tojás
1 csipet só
3 evőkanál búzadara
1 púpos evőkanál liszt
2 evőkanál zsemlemorzsa
1 csomag vaníliás cukor, vaaagy egy lötty vanília aroma


A bundához a szokásos: olaj és zsemlemorzsa.


Szóval a gombóchoz valókat összekevertem, és kb. fél órára hűtőbe tettem, mer' jobb dolgom is volt. Aztán amikor elhatároztam és felkészítettem magam a látványra, hogy megint darabjaira esett, amőba gombócot sikerül előállítanom, akkor neki álltam a kifőzésnek.(Vizes kézzel formázd a gombócokat, abból nagy baj lehet!) Semmi trükk, csak lobogó, sós víz, és amikor szépen feljönnek a víz színére, akkor vannak kéjszen. Ezt beleforgattam a bundába, és ennyike. Időközben megcsináltam hozzá a porcukorral feltunningolt édes tejfölt, és örültünk neki mint a majom a farkának. Omlós, forró, egyben van, és ízre is maga a tökély. Legszívesebben kitüntetést adnék magamnak.

Tejföl-tipp: A piros Zott tejfölnél én krémesebbet, lágyabbat az életemben nem láttam! Erősen ajánlott!

A képeket természetesen az én drágajó, egyetlen férjem lőtte.

Gofri, a palacsintapótlék

Az úgy van nálunk, hogy mindent megfőzök/sütök én, kisebb-nagyobb sikerrel, de valahogy az alapdolgok nem mindig mennek. A hortobágyi húsos palacsinta lényegi részét, a hortobágyi húsost szuperül össze tudom hozni, csak az a fránya palacsinta ne lenne..Valamiért nekem szakad, kilyukad, leég és egyéb katasztrófák, pedig Isten a tanúm, nagyon akarom. Ezért született meg a kollektív, családi döntés, a kutyát is beleértve,  hogy a palacsintáskirály nálunk Gergő lesz, én meg nézem, és szurkolok és tapsikolok örömömben. Igen ám, de mi van akkor, ha én már nagy erőkkel rákészültem, de neki egyáltalán nincsen kedve sütögetni, meg amúgy is most teregettem ki, és minden csupa olajszagú lesz, ezért inkább napoljunk? Ilyenkor van az, hogy bliiiing, támad egy remek ötletem, csináljunk gofrit! Mi sem áll távolabb tőlem, mint a vasárnap délutáni szöszmötölés a konyhában, ezért higgyétek el, ez nagyon gyors lesz:

Hozzávalók (nekünk ilyen szívecs virágalakú gofrit sütő gofrisütőnk van, 9-10 db lesz belőle) :

25 dkg liszt
4 db tojás
2,5 dl tej
12 dkg margarin
1 evőkanál (por)cukor
1 csomag vaníliás cukor
1 csipet só

A tojásokat szétválasztom, a fehérjéből jó masszív habot verek, a zösszes többi meg összekeverem. (Figyelem, a margarint tessék szépen megolvasztani, mert különben jó csomós lesz, és nincs az a keverőgép, ami szétkeverné!!)

A habot hozzáadom a tésztához, kész. (Nem volt otthon citrom, mert előző nap mindet beleraktam a limonádéba, de ha lett volna, biztos reszelek bele egy kis citromhéjat)

A meleg gofrisütőbe teszek 2-3 kanállal, (ne sokat, mer a szélén kifolyik, és nagyon ideges leszel), és 2 perc alatt megsütöm. Ennyi, csipkebogyó/eper/bodza lekvárral (ezek álltak rendelkezésünkre) királyságos, de bármi más is megteszi. (Gergő majdnem kikönyörögte este, hogy csináljak csokiöntetet, de csak majdnem, nem vagyok én Isaura.)

A képeken látható a csúcs gofrim, illetve a menü másik része. (Rántott csirkemell hasábbal, és zöldfűszeres ruccola retekcsírával.:)

Medvehagymás-chillis-sajtos pogácsa

Onnan indulunk, hogy unjuk a húst. Annyira nem, csak kicsit kimaxoltuk a hétvégén a húsevést, a múlt hét elejéről nem is beszélve, amikor is három napon keresztül különböző disznótoros cuccokat toltunk, levest, káposztát, szalonnát szalonnával meg szalonnát hagymával, hurkát kolbásszal, és még egy darabka disznósajt is figyel a hűtőben. Anya áldásos közbenjárásnak hála, kaptam egy csokor medvehagymát, amit én eddig csak gyanakvóan figyeltem, pláne hogy különböző nénik árulták különböző aluljárókban, és nem igen mertem beruházni rája. Namondom, akkor ünnepeljük meg a hétfőt valami különlegessel, legyen egyszerű, mint egy pofon, ne kelljen sokat mosogatni, és legyen kész, mire kettőt pislogok. Ez ilyen, jó a pogácsafetisisztáknak, és az antisütősöknek is, kicsit csípős, de nem nagyon, és pont annyi sajt van benne, ami a hátán elviszi a bulit.

Szükségeltetik:

30 dkg liszt
30 dkg trappista sajt
1 csokor medvehagyma
1 csomag sütőpor
2 dl főzőtejszín
féldeci tej (ezt bele, meg egy féldeci tömény, amit közben jóízűen elfogyasztunk)
2 teáskanál só
2 teáskanál őrölt chilli
1 db tojás

A lisztet, a sütőport és a sót összeöntögetjük, közben a medvehagymát apróra vágjuk (kb. mint a petrezselymet. Figyelem! A medvehagyma levele kísérteties hasonlóságot mutat a gyöngyvirág levelével, ami életre veszélyes is lehet, bőszen szagolgassunk! Ha fokhagyma illatot érzünk, az király, ha nem érzünk semmilyen szagot, akkor hívjuk a mentőket és/vagy a papot. És még rímelt is.) Az apróra vágott medvehagymát, a chillit, és a lereszelt sajt 3/4-t hozzáadjuk a lisztes cucchoz, a sajt egynegyede majd a pogi tetejire kell. Ráöntjük a tejszínt, és erőteljes tornamozdulatokkal gyúrni kezdünk, valamint nem feledjük el levenni a jegygyűrűnket, vagy ha igen, akkor utána lelkiismeretesen letisztogatjuk, feltéve, hogy megtaláljuk a tésztában. Ha nehezen állna össze a dolog, küldjük meg azzal a féldekás tejjel.

Eztán begyújtjuk a sütőt, 180 fokra szépen előmelegítjük, a tésztát kinyújtjuk, és pogácsa szaggatóval kiszaggatjuk. (Nekem valaha volt olyanom, de elvitte a zsákos ember, vagy nem tudom, egyáltalán nem találom, így én erre a célra fenntartott feles pohár szájával abszolválom a mutatványt.) Sütőpapíros tepsire rakosgatjuk, megkenjük a felvert tojással, és megszórjuk a maradék sajttal. 20 perc alatt ropogósra sül, csipkebogyó teával és egy Danone Actimellel vacsinak kiváló. (Fizetett hirdetésünket olvasták.)

És jöjjenek a képek, amiket az én drága uram csinált:

És most elmondom...

a tökéletes, pompás, remek, optimális, eszményi, ideális, kiváló, príma, kitűnő, makulátlan, kifogástalan, hibátlan, nagyszerű, példás, professzionális, perfekt, jó, csúcs, isteni, szuper, király, klassz, oltári, frankó, cool, zsír, sirály, tuti, tök jó, kafa, állat, pöpec, príma, baró, klafa, istencsászár, baromi jó, eszméletlen, brutál, faja, menő, ütős, fenomenális, pompás, nagyszerű, állati, fain, csúcsszuper, szupcsi, zsírkirály, kiváló, fantasztikus, pazar, fantörpikus, kircsi, űberkirály, karaj, okés, szupi, istenkirály, frenetikus, raj, csodás, remek, parádés, fergeteges, ász, atom tejbegríz receptjét.


A titok  abban rejlik. tádáááám, hogy egészen pontosan tökre ugyanannyi dl tej kell hozzá, mint amennyi kanál búzadara, és fele annyi cukor. (matekgéniuszok kedvéért: 5 dl tejhez, 5 ek búzadara, és 2 és fél ek cukor).

Tehát a tejet a cukorral (nyomathatod vaníliás cukorral is persze) felforralod, de teljesen ám, nincsen sumákolás, és amikor szép, habos, fodros, fátyolos a teteje, akkor csigalassúsággal beleszórod a búzadarát, de tényleg lassan, mintha szitálnád. 5 percig kb. forralod ÉS kavargatod, mintha nem lenne holnap, különben baszhatod , borítékolhatod, hogy le fog égni. A búzadarán már úgyis látni fogod, hogy szép, átlátszó, de legalábbis nem kopog, és nem szemcsés. A végén még esetleg egy fél kanál vajat/margarint hozzáadhatsz, de nem muszáj.

Aztán még megküldtük Nesquick kakaóval, és nagyon boldogok lettünk.

Boldog hétvégét! :)

Cannelloni- nagy királyság, nem mondom.

Szeretem a tésztát. Bár ez igazán rajtam nem látszik, hozzáteszem sajnos, jó lenne kicsit Christina Hendricksnek lenni, és nem Keira Knigthley-nak, de hát ezt dobta a gép, ezt köll szeretni.

Az a jó hírem van, hogy péntek van, viszont az a rossz hírem, hogy ez még mindig nem elég a X-fucktor színpadára. (Höhöjj, Jimmy Junior nagy király, illetve a nagy Király nagy király fia, ilyenkor sajnálom igazán, hogy anyagi lehetőségeim köhömköhöm enyhén szólva is korlátozottak, a szavazataimmal szeretném a égig, vagy még tovább repíteni. Nyerjen ő, egy hamisíthatatlan, eredeti autonóm művész,aki mindentől függetlenül,. (ez vonatkozik a dallamra is), szeretné megvalósítani önmagát, bátran hozzá mer nyúlni dalokhoz, nem törődve másokkal, és azok hallásával. Ezúton kérem a tisztelt Olvasóközönséget, toljon Jimmy fia Krisztiánra egy esemest, 1799- Krisztián.)
A hétvégére véget nem érő makkozást tervezek a Vőlegénnyel, évfordulónk is lesz jövőhéten, négyévaznégyév, akárhogy is nézem.. Kutyátlanodunk is, mer a Timibarinő magához veszi, szeretete jeléül, mi meg örülünk neki, szeretetünk jeléül.

A cannelloni meg rém egyszerű, mint egy tasli, egyszerűbb, mint a neve (Gergő kábé az összes olasz válogatott focistát felsorolta, mire sikerült megjegyeznie) ez volt a vacsi tegnap.

Mondjuk előre szólok, hogy kiskosztümben ne csináljatok ilyet, mer még a hátatok közepe is koszos lesz. (Én szeretem a koszos dolgokat, kaját is meg mindent. Utálom, ha vmi/vki tüchtig, makulátlan, skatulyából előrántott, f*szomot., ez vonatkozik mondom a főzésre is, legyen az egész jó zsíros/szottyos/szószos közben, de a végeredmény legyen hűűhaa.)


1 doboz/csomag cannelloni tészta (óriási csőtészta különben, egy henger, vagy nem is tudom,mi a neve, azon a matekórán hiányoztam, sok matekóráról hiányoztam egyébiránt.)
1 tojás
4 ek sűrű tejföl
kb. 30 dekányi főtt, füstölt sonka, oder tarja (nekünk tarja vót)
1 csokor petrezselyem
3 dl főzőtejszín
sóbors
10 dkg sajt
2 gerezd fokhagyma
vaj a kikenéshez

A sonkát, vagy tarját ledaráljuk, ám ha a darálás lehetősége nem áll fenn, mer mondjuk nincsen darálónk, mint nekem, úgy nehéz, akkor vágjuk nagyon apró darabokra. (Tényleg, nem kaphatnék-e már-e esetleg egy darálót, úgy szeretek darálni, hát senki nem látja ezt?)  Adjuk hozzá az egy darab tojást, a 4 ek tejfölt, az apróra vágott/zúzott fokhagymát, és a petrezselymet szintén aprón, sózzuk, borsozzuk.

A cannelloni tésztát 4, azaz négy perce dobjuk forrásban lévő vízbe, én stoperrel mértem a 4 percet, persze mikor csörrent volna meg a telefon, ha nem 3 perc 30kor, annyira tipikus, szóval a 4perc letelte után szedjük ki, csepegtessük le, és kezdjük el a hadműveletet.

Állítsuk a tenyerünkbe, mer hogy mindkét vége lyukas, nekem sikerült ezt nettó 2 perc bénázás, és káromkodás után észlelnem, dikk, töltöm, oszt nem töltődik? Aha, mer a alján kifolyt, nyomorult vagyok, az is maradok. Szóval kiskanál, az egyik lyuk befogás, és mehetünk. Szépen töltögessük meg a összeset, (apropó, a töltelék mennyiség saccperkábé 16 darab tésztához elegendő), aztán ezeket fektessük vajjal kikent sütőalkalmatosságba, én pl. tepsibe fektettem, mer a jénaim erre nem volt megfelelő).

Szóval befektet, nyakon önti a sósborsos tejszínnel,  alufóliával letakar, 170 fok, 20 perc. Ha ez is leketyeg, akkor levesszük a fóliát, és megszórjuk reszelt sajttal, felvesszük 190fokra, hadd piruljon megasajt. Osztennyi. Viszont nagyon sikeres, tapsvihaaar, elfogyott a összes, janem, 2 darab maradt, szóval két jó étkű embernek bőségesen elég egy evésre.
Legközelebb bolognai szósszal töltöm meg, az lesz a bolognai cannelloni, azt már úgyse jegyzi meg a Gergő, egyébként is olyan, mint egy maffiaszervezet neve.

Narancsos-csokis csillagkeksz

Előrebocsájtom, hogy ilyen tökéletes tésztát az életemben nem csináltam még, vagy a recept volt jó, vagy én, vagy a csillagok (höhö) szerencsés együttállása, de minden jól alakult.

 
Mondjuk jelenleg agyvérzésem van, amit a főnököm idézett elő, sajnos nem írhatom le azt a sok, szabatos jelzőt, ami eszembe jut hirtelen. Alapfelállás: szörnyen uncsizik. És ha uncsizik, akkor vagy költözünk, vagy átépítünk. Ennek az átépítésnek vagyok én az áldozata, mer mindenki közül én fogom a legnagyobbat szo szívni, de hajthatatlan, és még aszongya, ,,ne legyél utálatos". Az utálatosság velem született, szeretem is, szeretek antiszociális is lenni, eszembe se jut elvenni például a szórólapokat, vagy a rámosolyogni a pénztárosra, esetleg banyatankokkal közlekedő kisnyugdíjasoknak átadni a helyem a buszon, amit nem mellesleg mindenféle szívbaj nélkül húznak át az ember lábán. (Csak mondom, mindig megnézem, hogy ki van-e festve a mama kezén a köröm, mer azoknak tényleg sose adom át a helyem, ha rúzs is van, akkor meg abszolút esélytelen. A kismamák/gyerekek/tényleg öregek persze kivételek, talán mégsem vagyok annyira reménytelen eset.) A Gergő miatt jobban aggódom, mer ilyeneket mond, hogy nem élhetünk úgy, hogy mindenkit utálunk, ő tök kedves, meg türelmes, meg emberbarát,én meg azt nem értem, hogy így hogy lehet élni.
Viszont képzeljétek, esküvő-fronton nagy előrelépések történtek: megvan a helyszín, a fotósunk, a RUHÁM, és a zenekar is. Szóval haladunk, következő lépés a ceremóniák szervezése, írtam is má' a papnak egy ímélt.:D- szerintem ez tök vicces, hogy lehet a pappal ímélezni, és nem azt várja, hogy béke-, mellékállásban postagalambot küldjek.

Ez a kekszes dolog meg abszolút stresszsütés volt, engem abszolút kikapcsol, lelazít, mondhatni hogy ez a hobbim. (Barkácsolni is nagyon szeretnék, jó lenne egy műhely, vagy legalább egy gyalupad, vagyhogyhíjják.) Áá, barkács, idén nagyon jó adventi-koszorú ötletem van,  plusz biztos csinálok majd likőröket, legalább akkor legálisan ihatok, és már tervezgetem a karácsonyi menüt, ez lesz az utolsó kari, amikor nem vagyunk házasok, ezt emberesen meg kell ünnepezni.


No,

30 dkg liszt
3 ek kakaópor
1 teáskanál, vagy másfél kávés kanál sütőpor
1 csomag vaníliáscukor
1 tojás
15 dkg étcsoki
2 narancs reszelt héja
10 dkg cukor
17, 5 dkg LÁGY margarin

A lisztet a sütőporral meg a kakaóporral elkeverjük, bele a margarin, és a tojás, gyúrgyúr, aztán belerakjuk a cukrokot, a reszelt narancshéjat. Közben gőz fölött felolvasztjuk az összetördelt étcsokit, és folyékony halmazállapotban azt is hozzáadjuk. Gyúrgyúr, nem adja fel, tészta lesz ebből, meglátja kend. És tényleg.

Kb. 5 mm, ami fél centi vastagra/vékonyra nyújtjuk (kinek milyen a arányérzékelése, ugye), és kiszaggatjuk bármilyen kiszaggatóval (van ennek vmi neve?), én a csillagot választottam, de csak azé, mer a Glória Öribaritől kapott félkarú-féllábú Mézi (nem, nem a kutyánk, hanem a igazi, a Shrekes) kiszaggatót sehol se találtam. (Gergő, ha ezt olvasod, márpedig olvasod, azonnal add elő, nem tudom, mit partizánkodsz má' megint, de nem tanálom sehol se. Megjegyzés vége.)

Szóval sütőpapíros tepsi, 180 fok, adagonként 10 perc, nem viccelek. (Egy tűpróbát megér, de az illatán érezni fogjátok, ha kész). Ez a mennyiség körülbelül 30 csillagra elég, bár én serényen nyomtam befelé a nyers tésztát  is, ez a heppem.
Elmondom nektek, azé szuperség ez a egész, mer bármilyen díszíthető, cukordrazsi, vagy hab, vagy pötty, vagy gyümölcs, minden jó rá. És kicsit karácsonyos is.


És a képek:

Francia zöldséges pite (quiche)

 Az első bekezdésben herpeszről, és egyéb testi fogyatékokról lesz szó, akinek zavarja a nyugalmát, az ugorgyon a második bekezdésre.


Hányattatott a Sorsom. Nem elég, hogy múlt héten, szombaton súlyosan elkenték a számat, ugyanis kocsmai tömegverekedésbe keveredtem, és felszakadt a ínyem (höhö, ez persze nem igaz, csak az implantáció Golgotáján értem el a következő stációt, csak ez jobban hangzott), és tele vagyok varratokkal, küszködöm a náthával és annak minden velejáró tünetével, még herpeszem is van. Hátköszönömszépen. Mi jöhet még? Egy jópofa aranyér esetleg?, vagy egy fain kis csonttörés? Mondjuk már egészen a szívemhez nőtt, gondozgatom, szeretgetem, nevelgetem, önálló életet él kábé. Az implantról meg jobb nem is beszélni, élő szövet a fém vázon, höhöjj, titánok harca meg egyebek, szépen gyógyulok, csontosodok, mint az állat, remélem, hamarosan fogam is lesz, amivel ketté tudom harapni egy csirke fejét, de legalábbis vigyoroghatok, mint a vadalma. (Azt még se mondhatom, hogy mint akit baszni visznek, mer lehet, hogy gyerekek is olvassák. Hupsz. Aztán meg majd megint jön valami jófej Névtelen kommentelő, hogy ejj, mit teszek az ifjúsággal, meg hová tűnik a népnevelés, meg ilyenek. Elmondom, szarok én az ifjúságra, azok sokkal durvábbak már most, mint én valaha is voltam..Kezdjük ott, hogy 16 évesen voltam először diszkóban szórakozóhelyen, ahol nem a szipu volt a kedvenc elfoglaltságunk, hanem az unokatesómmal betanult Jennifer Lopez koreográfiákat adtunk elő. És longban ittam a vodk vizet, nem sörrel a rövidet.)

Jua, és közben szervezzük a nászt, meg jön a kari, amitől már előre kivannak az idegeim, a Gergő névnap, a zévfordulónk, a Gergő 30. születésnapja, ilyenek. A nászról jut eszembe: egyáltalán nem tanálom a nekem való ruhát, pedig megnéztem egy csomót, de egyik se olyan Én, nem tudom mi lesz, lehet, hogy egy jól szabott susogós melegítőben menek férjhez, osztjóvan. (mondjuk nincs is olyanom, majd kérek kőcsön, legalább akkor má lesz rajtam vmi kőcsön dolog is, lehetőleg kék legyen, és akkor az is le van tudva.)

A tegnap esti kaja nagyon ríízs lett, aszonta  a szelermem, hogy neki akkor most má' ez lett a egyik kedvence a világon.

Gyorsan készen van, lehet vele kápráztatni a lakóközösséget, mer elég pöpec illata van, amíg sül, és nem kerül többe mondjuk 1000.- Forintnál, tehát anyagilag halmozottan hátrányos helyzetben is tökéletesen betalál.

Na.

Végy:

egy leveles tésztát (van fagyasztott verzió is, de lehet kapni frisset is)
4 tojást
2 ek lisztet
10 dkg baconszalonnát
1 pohár tejfölt
1,5 dl főzőtejszínt
2 bögre felkockázott sajtot
3-4 szál újhagymát
1 fél csokor petrezselymet
sótborsot

A leveles tésztát kihajtogatva (ha fagyasztott, akkor olvasztott állapotban, kinyújtva olyan 3mm-re) egy vajas, lisztes tepsibe tesszük. Eddig világos.

Közben az összes dolgot összekeverjük: tojás, liszt, tejszín, tejföl, felkockázott sajt, aprított hagyma, aprított petrezselyem, felkockázott, kisütött, lecsöpögtetett bacon.
Ezt a masszát a leveles tésztára öntjük, mehetsz a dógodra. Légkeveréses sütőben kb. 35-40 percig 180 fokon süssük meg, nem légkeverésesben ez kicsit több idő,mondjuk tíz perccel, és tíz fokkal. Nohát. Ebből lesz a vacsora, látjátok feleim. Mikor már szép aranybarna a teteje, akkor van az, hogy kivesszük, és 15 percig nem nyúlunk hozzá, bármennyire is vonzó lenne megnyomkodni a felpúposodott tetejit. Ha türelmesek vagyunk, és azok vagyunk ugye, utána igazán szépen szeletelhető, mint egy torta. (És a alja se ragadt le, hát ez igazán isteni.)
És azt tudjátok-e, miért igazán jó ez az egész? Mer gyakorlatilag nagyon bátran lehet mindenféle tudományos kísérleteket ezzel végrehajtani, a következő áldozatom a spenót lesz majd, de az alapokat , tehát a leveles tészta, tejföl, tejszín, liszt, tejföl kombót megtartva, bármivel frankó ez.

Így ettünk mi Bulgáriában

Szuperen.

A bolgárok rengeteg sajtot, ződséget, salátát meg ilyen dolgokat esznek. Minden olyat is, amit tán jobb is ha nem tudunk, hogy az mi, mindenesetre megkóstoltunk mindent.

Nekem nagy kedvencem volt a tzatziki, ami annyiban tán mégse az, hogy nincs benne fokhagyma, ami nekem hiányzott, viszont van benne kapor, ami a Gergőnek nem hiányzott, mer szerinte a kapor az nyomor. Ezt én mindenhez ettem, legyen az tükörtojás, vagy hús.

Apropó, hús. Sok csirke, szerintem bárány is, viszont disznó egy szál se. Kaptunk egyszer vmi arra emlékeztetőt, de számomra feldolgozhatatlan csontok voltak benne, anya szerint teljesen kóser karaj vót, hát nem tudom..

Aztán hal: ezek megeszik a halnak a fejit is, én mondjuk azt lecsippentettem az első időkben, aztán má megettem, különben kicsi halak, akkora mint egy jófajta olajos hal, olaj nélkül, fejjel. :D Volt rajta vmi panír szerű, de szerintem csak liszt meg tojás igazából. Ezt hívják cacának, tök vicces.

A parton kagyló meg herkentyűk minden mennyiségben, baromi olcsó, egy nagy tányér kagylót lehet kapni kb 2 leváért, ami itthon 300 Ft-nak felel meg...:-o

A kaja egyébként olcsó, pláne ha nem étteremben akarunk enni, hanem megoldjuk utcai, arra szakosodott bodegában. (Ha étteremben, akkor kb. annyi, mint itthon.)

Nagyon finom mini fánkokat lehet kapni olyan helyeken, ahol mondjuk az ÁNTSZ lehet h sírva fakadna, viszont mi nem, tényleg nagyon fain. (3 leva-10 db: 450 Forint, sőt még szóssszal is meglocsolják, választhatsz vagy 15 féléből.)

A fagyi az nem annyira menő, rengeteg fajta van, és nagyon szép is, de az egy átverés, a külcsín a belbecs rovására megy, viszont életem legfinomabb jégkásáját ittam 1 leváért Pomorie sétáló utcájában, szivárványos volt, tele jéggel, de nem szörpös, hanem igazi gyümölcsös.

Gyümölcsről jut eszembe, a szilva és a barack valószínűtlen méreteket ölt ottan, de nagyoon finoom, és tök olcsó is. Igaz, mi ezt nem vettünk, ez a Anya mániája, nem vettünk, viszont ettünk- ez meg a mi mániánk.

Úúú, van ilyen laska szerű vékony kenyerük, olyan mintha kicsit oda lenne neki pörrentve grillrácson, az vmi mesés, azt kereskedelmi mennyiségben is tudtuk volna tolni. Ez vonatkozik a fasírtjukra is, tökjó, van benne vmi, amit mi nem szoktunk, már úgy értem magyarok, de hosszas tanakodás után sem jöttünk rá, hogy mi az, az tuti, h curry IS..Hmm..aki tudja a jó választ, az légyszimá írjon. :)

Hirtelen ennyi, töltök fel képeket is, nem sok készült, mer mindent megettünk, mire leképezésre került volna.

Jó má' itthon különben, végre van egy csomó tiszta ruhám. :)

Szupergyors feketeerdő pohárkrém

..vannak napok, amikor hazaérünk melóból, és már a létezés puszta gondolata is fáraszt. Nekünk minden napunk ilyen.
A Gergőnek annyira meg van már hasadva a tudata, hogy eltökéltem, valamivel meglepem, ez így nem mehet tovább, na meg az én idegrendszeremre is ráfért a kényeztetés.
Tegnap egészen pontosan 3szor áztam ronggyá, amikor lelkesen és szökdécselve kiléptem a munkahelyem kapuján (nem viccelek, télleg van kapunk), amikor még szintén lelkesen vártam a buszt, majd amikor a Zebbel a délutáni körünket róttuk. A kutya szerencsére még nálam is jobban utálja az esőt, meg a vizes füvet, ezért egy önjelölt Audrey Hepburnként csak lábujjhegyen (meggyőződésem, hogy van lábbujjhegyük, kár is kötekedni velem) és méla undorral az arcán méltóztatik pisilni. Ha egyáltalán méltóztatik persze.

Aztán jött a fekete leves. Belépek, ehe mondom, végre nem ágyazott, dejó ez a Kutya istenem, jólnevelt, böcsületes, aha..Büszkeségem tartott egészen úgy 3 másodpercig, akkor szembesültem vele, hogy Mézirambo halálos ellenséget vélt felfedezni az én piros flipflop papucsomban, és szépenügyesen ki is iktatta őt. Valószínűnek tartom, hogy Mézinek is van egy listája az elpusztítandó dolgokról: 1. A csaj papucsa, 2. A csaj bárminemű ruhája, 3. Az a zöld virág a erkélyen, 4. A redőny, 5. A csávó papucsa, 6. A csávó játéka, ami röpül, és hangos, és ami egyszer beleakadt a szőrömbe,7. az udvaron sétáló emberek, végül, de nem utolsósorban 8. a csaj meg a csávója.
Mondjuk fenti kis mutatványnak meg is lett az eredménye, mer úgy elvertem a meggyalázott papuccsal, hogy még szerintem az anyja, Dönci is felsírt a Balatonon. (A lelkes állatvédőknek mondom csak, mielőtt elhurcoltatnának, és tömlöcbe vetnének: 10 percre rá kibékültünk, és azóta is nagy-nagy szeretetben élünk, esküszöm.)

Nade, ami történt még, nem volt kedvem mindzsózni ilyen tésztákkal, meg sütögetéssel, ezért hát készült ez, ami nem mellesleg tök jó, meg gyors is, meg el is kápráztattam az embert, aszonta, majdnem ez a kedvence a világon.

Tehát:

25 dkg túró
2-3 ek cukor
1 cs vaníliás cukor
1 ü meggybefőtt, vagy friss meggy kimagozva (maradtam a befőttes témánál, tökömnek se lett volna kedve magozgatni)
1 kisdoboz natúr joghurt
1 ek citromlé
1 csomag zabkeksz, vagy babapiskóta (babapiskótát akartam, de csak ilyen übermegacsaládi csomag volt, hát mondom az nekünk nem kell, életünk végéig nem fogyna el)
1 dl tej
1 ek kakaópor (simán elhagyható, ha zabkeksszel csináljuk)


A túrót a cukrokkal, a citromlével, és a natúr joghurttal simára keverjük, a zabkekszet összetördeljük, és megloccsantva kakaós tejjel egy pohárba halmozzuk, rá a túrós krém, aztán megy, megint keksz, megint krém, megint meggy. Addig csináljuk ezt, amíg el nem fogy, vagy amíg tele nem lesz a pohár. Ennyire egyszerű, nem hazudok.

És most hurrá, örvendjünk együtt a pénteken, hiszen tudjuk: Minél gyorsabban telik a péntek, annál hamarabb lesz hétfő. Höhö.

Tessék, képek is vannak, remélem komázni fogjátok:

Fokhagymás tészta füstölt sajttal, baconnel és tejföllel

Senkinek egy rossz szava nem lehet, mivan, tök produktív vagyok, főzök is, meg is örökítem az utókornak, sőt a Zember szép képeket csinál, ez aztán szuper.
Tegnap megint idegesítő nap volt, mondjuk melyik nem az, sok volt a dolog, ráadásul találkozóm is volt meló után, amihez abszolút semmi kedvem nem volt, közben egyfolytában hazagondoltam, hogy az Eb most fordul az ágyunkon az egyik oldaláról a másikra (nem tehetek róla, de ettől herótom van), jaés, aggódtam a bacon miatt, hogy megint horror áron jutok hozzá. (Nem tudom, hogy képzelik különben a Cooposok, saját márkás szar bacon náluk arany áron megy, pedig le merem fogadni, hogy náluk még Coop-os disznó is létezik, nem értem ezt az egészet. Ha egyszer jó sok pénzem lesz, tuti lesznek disznóim, öömm..ezt így kell mondani?, abban van ám a biznic.)- közben eszembe jutott, hogy hazafelé van egy kisbót, ottan mindig ilyen fáradt, kiégett luvnyák a eladók, annyira nem kedvesek,mint amennyire bunkók, náluk biztos van bacon. És volt is, igaz, Überprodukt of Dzsermani, de hát kitérdekel, pont a felébe került mint a szar Coopos, ráadásul, mint utóbb kiderült, kétszer annyira finom is volt.

A kajáról annyit, h egyszerű, de nagyszerű, tökéletesen megfelel azoknak, akiknek semmi kedvük és/vagy idejük és/vagy energiájuk vacsit gyártani, viszont éhesek, mint a csuda. Ja, alig kell hozzá valami, szóval szegényeknek is ideális. Randira nem ajánlott, kivéve ha a randipartner egy hüje.

Végy:

fél csomag pennét
egy csokor petrezselymet
5-6 gerezd fokhagymát
1 csomag bacont
10 dkg füstöltsajtot
1 doboz tejfölt
ételízesítőt és borsot


A tésztát annak rendje és módja szerint kifőzzük, közben  a bacont jó kicsire felkockázzuk és saját zsírjában (ha nem annyira zsíros, akkor kicsi olajon) megsütjük. Amikor megpirult, akkor kiszedjük onnan, mehet a helyére a nagyon apróra vágott fokhagyma, és a szintén apró petrezselyem. (Kezet mosunk. Ha mégsem lennék olyan gazda(g) a életemben, hogy disznótelepem legyen, akkor feltalálom a fokhagymaszag eltüntető szappant, nyugalom.) Mikor a hagymáspetrezselymes cucc összefonnyadt, akkor szépen összekeverjük a megfőtt tésztával, és hozzáadjuk a bacont.

Megszórjuk reszelt sajttal, plusz meglöttyintjük tejföllel (a tejfölt feltunningoltam, tettem bele ételízesítőt meg borsot). És kész. Ennyi, ágyő!

Annyi dolgunk marad még, hogy a drímvörkből hazatérő Szelermünket shrekmacska szemekkel szépen felszólítsuk megkérjük arra, hogy képezze le nekünk a művet. Ez nekem nagyon megy, ennek az eredménye pedig:

Máglyarakás

Két dolgot utálok: Az egyik, ha valaki, hozzáteszem, névtelenül, nokomment, felháborodik azon, hogy engem dob ki egy receptre a google-kereső, és hogy nem regényt akar, hanem iránymutatást! Hát tehetek én arról, hogy a találati listán elől vagyok? Egyrészt. Másrészt meg, amennyi energiát arra fordított, hogy engem szapuljon, akár neki is állhatott volna kreatívkodni valamit azzal a nyomorult tőkehalfilével, ami megjegyzem, bárhogy könnyen, és gyorsan elkészíthető, nem egy nagy puki! Erről ennyit. (Ja, és nyugodtan minősítheted a stílusom, teljesen leszarom. :)
A másik meg, ha a tojássárgáját nem lehet normálisan szétválasztani a fehérjétől, és ki kell dobni. Na.

Nézzük csak ezt a máglyarakás dolgot! (Nem a klasszik lesz, azt előre mondom, aminek egyetlen oka volt, hogy nem volt itthon minden cucc fellelhető, úgyhogy kicsit átalakítottam az oridzsint.)

1 db fonott kalács ( A Zanya mondta, hogy bizonyára < fogok már ilyen szavakat is használni, hogy a ,,Névtelen" is jóllakjon, és növeljem az irodalmi jelleget :D>, jó lenne ez az egész kaláccsal, egyszer-kétszer megcsináltam már zsömlével, és nagyon szikkadt lett, meg ropogott, nem szottyosódott meg)
3 jó nagy alma
ízlés szerint mazsola (Dóri, tudomtudom, de gondolom kell az emberemre is)
ízlés szerint lekvár (nekem most eper volt, isteni vele)
kevés tej (csak a kalács megmerítéséhez kell)
vanília aroma
vaníliás cukor
fahéj
3 tojás fehérje (mehet több is, nyugodt szívvel)


A kalácsot felszeleteltem, és megmártogattam a vaníliás tejben (tej+aroma), és jól kicsepegtettem, hogy azé mégse essen szét, aztán egy sütőpapírral kibélelt tepsi aljára rakosgattam. Ezután megkentem eperlekvárral, de mivel elég kemény volt a lekvár, ezért inkább úgy mondanám, hogy rápötyögtettem kiskanállal, aztán megszórtam mazsolával.
Közben meghámoztam az almát, és lereszeltem, nem nyomkodtam ki a levit, hogy ne száradjon, facsartam rá egy kis citromlevet, hogy a barnulást is megelőzzem, fahéj+ vaníliás cukor, kész, ráhalmoztam a kalácsos dologra.
A maradék kalácsot, a tejes hadművelet után, a tetejére raktam. (Ez nem szükséges, csak lehet.)
Eztán ez bement a sütőbe, 175-180 fok, 25 perc.

Miután már jó, terjengő almaillat volt, akkor felvertem a tojásfehérjét egy csipet sóval, rákanalaztam a tetejére. és elsimítottam. Visszatoltam, még 10 perc, amíg a hab elkezd pirulni.

Kész, Csillagszületik közben az egész el is fogyott, de előtte még résen voltam, és készült kép, tessék:

A képeket köszönöm a Szelermemnek! :)

Almás-mákos muffin

Fura dolog ez a muffin-dolog, egyszerűen nem fér a fejembe, hogy az Istenbe' lehet az, hogy az egyik ilyen tészta, a másik olyan tészta, és mégis mindegyiket muffin-nak hívják.
Szombat lévén nem dolgoztam, háháhá, bocsánat azoktól, akik igen, sajnálatos, de hát ez van, valakinek a kapitalizmust is szolgálnia kell.
Életem párja (elhatároztam, hogy mostantól csakis nagyon giccses neveken vagyok hajlandó őt szólítani, mer olyan, mint Spartacus, állandójan fellázad, hogy ,,Gergőzöm."), szóval ő is dolgozott, vidáman nagytakaríthattam Mézivel Maroon5-ra, bár Mézi nem nemigen volt nagy segítség, mondhatni semennyire, mert mikor én négykézláb sikáltam a szőnyeget, ő egy ,,Juhú" vakkantással ráugrott a hátamra, és onnan nem is távozott, bármennyire is rimánkodtam.
Cuki ez a Kutya, meg végülis szeretjük is, de valaki nem vinné magával megőrzésre úgy 10-20 évre? (Abban meg senki ne reménykedjen, hogy idővel majd megmurdel, hiába, ki van zárva, mindent túlél, mi már rengeteg dolgot kipróbáztunk.)


Jól figyeljetek, mer' ami most jön, az életem legjobb muffinja, mind külcsín, mind belbecs tekintetében is.
Büszke is vagyok, nemmondom.

Hozzávalók:
3-4 közepes alma (egészen nyugodtan meg lehet engem kérdezni, hogy mi a közepes, úgyse mondom meg,lululúúú,  nekem se segített senki)
5 dkg mazsola (általában egy zacskó fele, amennyiben a zacskó tartalma 10 dkg,.:D Mondjuk ki is lehet hagyni, nem hiányzik belőle, én is csak a Kincsesbokréta miatt tettem bele- Gergő, ez jóvót?)
16 dkg cukor
kicsi fahéj
20 dkg liszt
2 teáskanál sütőpor (a továbbiakban SP, höhö.)
1 teáskanál szódabikarbóna
1 db tojás
0.8 dl olaj
1 kis poharas natúrjoghurt
1 citrom leve, meg héja
3 ek mák (igazán nem érezni a zízin, viszont jól néz ki.)
1 cs van.cukor

Először is, összekeverjük a lisztet, a mákot, az SP-t, a szódabikarbónát, a van.cukrot és a fahéjat.
Egy másik tálban felverjük azt az egy, nyomorult tojást, hozzá a cukor, a joghurt, az olaj, eztán összekever a lisztessel, félrerak.

Én ezután fogtam hozzá az almás dologhoz, mer nem akartam, h megbarnuljon, nahátmilyenmáaz, meg levet is ereszt, pföj.

Szóval alma megpucol meghámoz, lereszel, citromlével meglocsol, citromhéj ráreszel és mazsola hozzáad.

Majd ezt a egészet bele a lisztesbe, huhúú, nagyon jó állagú.

(Megjegyzem, én szép friss almával kooperáltam, aki a hullott, ráncos, szottyatag almáját óhajtja felhasználni, lelke rajta, nem tudok garanciát vállalni, pénzt vissza nem fizetek, előre mondom.)

No, aszonta a recept, legyek kedves kikenni a muffinsütőt margarinnal, nocsak-nocsak, hát az nincs. Biztos az a ...khmkhm..szép szál legényke vót az, aki elhasználta rántottához. Mi legyen most?
Felvillant az égő a fejem felett, van nekem egy fain kenőtollam, kikenegetem olajjal akkor. Ebbe az olajos muffinsütőbe tettem tehát az adagokat, majdnem fullig, pedig sose szoktam, mindig csak úgy 3/4ig, mikor hogy.
A sütőt előmelegítettem 180fokra, ereggyésülni, 25 perc múlva találkozunk, addig itt várlak.

Nem tudom, hogy a csillagok szerencsés 1ütt állásának, vagy mi a tökömnek volt köszönhető, de én még az életembe' se ilyen szép, se ilyen finom muffint nem sütöttem, mint ez, pedig hosszú évek kemény munkája van mögöttem.

Beszéljenek a képek, ti meg azonnal álljatok neki,  lepjétek meg a Zembert, vagy a Zanyukátokat, esetleg a szomszédot, de őt nem muszáj.

Jah, közvélemény-kutatás: Mit szólnátok, ha az Emm főz jóillatúan, lapozhatóan, lekávézhatóan, KÖNYV-formában lenne a kezetekben? Hmm? :)

Túrógombóc-fahéjas,mézes joghurttal

Kedves Baconszalonna!
Igenigen, te ott, akit pénteken vettem a Matchban! Jó lenne, ha életjelet adnál magadról, vagy vmi, vagy bármi, egyszerűen nem talállak. Má a Kutyát is megkérdeztem, de az úgy csinál, mintha semmiről se tudna, Gergő meg pláne, de bennük ilyen ügyben nem igen lehet bízni. Szóval ha úgy döntenél, hogy hazajössz hozzám, annak nagyon örülnék, mert ömm..rövidtávú terveim vannak veled.
Megjegyzés vége.

Pénteken csudálatos napra virradtunk, régen látott Öribarim hozzánk látogatott, juhéé, fanfárok, szambatáncosnők, pezsgődurrogtatás., viszont ahogy jött, úgy ment is, megint nem makkozott nálunk, csak egy éjszakát, ami ivással kezdődött és rémtörténetekkel végződött, nem részletezném, mer megint nem alszok ma. Az este több kérdés is felvetődött, pl. hogy került a nyereg az erkélyre, ki pisilt az ajtóhoz (mondjuk gyanúm az van), mennyi méz van a pálinkában, nade mennyi az idő, hogy kell felhangosítani,  és basszátok meg, vége van a megasztárnak? :D (A RobiZsófi szuperpárost innen is csókoltatom, valamint azt üzenem, hogy a költöztetést csak egy rehab-klinikán vagyok képes kipihenni, a számlát majd küldöm.)

Csináltam túrógombóct is, tessékjányok, lehet póbálkozni, rém könnyű, és rém finom:

50 dkg túró
3 tojás
7 ek búzadara
csipet só
2 vaníliás cukor (a továbbiakban vécukor, nem, nem vércukor, hanem vé-cukor)
meg zsemlemorzsa meg olaj a bundához

A szószhoz:
1 nagy poharas natúrjoghurt
méz
fahéj

Mindent összekeverünk, fél óra hűtő, de március 09én megteszi az erkély is. Nekem kicsit többet állt, mer lusta voltam, és mer izgi volt a Teresa, Sarki rókák élete. Ezután LOBOGÓ, ismétlem, LOBOGÓ vízben kifőzzük, a izé, a kicsit bugyborékoló nem lesz jó, előre mondom, mer úgy szétesik, mintaszar. (Sajnálom, ezt semmiképpen nem tudtam szebben mondani.)

Amikor kifőtt (ezt onnan tudjuk, a víz felszínén lebegnek), akkor bebundázzuk őket. A bundázás nem egy vaszisztdasz, ha vki nem tudná, jelentkezzen a szerkesztőség címén.

A szlottyhoz meg mindent szépen kikeverünk, és kóstolgatunk serényen, h jó édes legyen. Nem akartam má édestejfölt, unom a banánt.

De így is jólett, éjfélkor, egy tálból, félrészegen.

Pizzasütés- nagyon kezdőknek

3 dolog miatt lesz ma poszt,

az első:

1.Tegnapelőtt csipszet csócsáltam titokban (Gergő szigorú tiltása alatt állok, nem ehetek csipszet, mer meghalok tőle. Má' a csipsztől.) délután, közben néztem a Marichuyt Discoveryt, miközben a Kutya hisztériás rohamot kapott, verte magát a földhöz, picsogott, nyüszített, eredj innen, kisbunkó, nem kapsz. Erre még nagyobb roham, ugatás, körbepörgés. Ühüm, télleg menjé' innen, mer kihajítalak az erkélyről. Fogta magát, átment a szőnyegre, egyet vicsorgott, mélyen a szemembe nézett, és elegánsan odakakilt a szőnyegre. Tanmese vége, mindenki gondolja meg a terrorista állatok tartását.

2. Tegnap nőnap, virágok, csokik hada, mégis annak a 2 liter pálinkának örültem a legjobban (és a cserepes tulipánnak, amit a Gergőtől kaptam <3), amit a munkatársam bocsátott a rendelkezésemre. Pacsi!

3. Boldog hétvégét mindenkinek!


Ja, és a recept. Bevallom, átb..köhöm..verés.

Megfogjuk, bemegyünk a bótba, és veszünk egy fagyasztott Ristorantet. Hazavisszük, megpróbáljuk kibogarászni az apróbetűt, amiben az instrukciók vannak. Ok, elektromos sütő 230fokra, 11 percig.  Ennyi. Ha vki má' maszter, az feldobhatja még plusz feltétekkel, de nem kötelező.

Ennél többet télleg nem tudok segíteni. :)

Ja, és légyszilégyszi, a Zistenáldjonmámegtiteket, osszátok a blogot, hogy legyen még jó sok olvasóm, meg sok pénzem!

Amerikai brownie

Maradjunk annyiban, hogy az állapotom kielégítő, legalábbis az influenza meg lehet elégedve az általános állapotommal, kiütéssel győzött, ezúton is gratulálok, hogy az én 50, mostmár 40 kilómmal arcoskodik, akár megtámadhatott volna vmi olyan alanyt is, aki bírja. Szóval az 1-0-s állásból, mostmár 7-0-ra durvult, több, mint egy hete volt rá, és még mindig  nem vagyok a topon. Lázam szerencsére már nincs, nem is lehetne azt má kibírni, jelenleg csak a szédülés van, de már dolgozom, ami elég pozitív, sose gondoltam volna, hogy ezt leírom.

Pénteken már odáig fajultak a dolgok, hogy azt mondtam magamnak, hogy ha meg tudok sütni egy sütit, akkor minden bizonnyal megmaradok, úgyhogy ez a sütés teszt-jelleggel történt, előre mondom. Ja, és fellélegezhet már végre a kutya is, mer folyamatos ápolónő- üzemmódban volt, 10 percenként vizit, visítvonyít, simisimi, újraalvás, megint 10 perc.
Bocsánat, hogy ilyen összeszedetlen vagyok, de szédülök.

Annyira szédültem., hogy a bejegyzést tegnap kezdtem el, de ma folytatom. :D - Bé barátom szerint a fejemre esett egy Müller Péter könyv, igazamiigaz, pszichoterapeuta hangulatban vagyok, majdnem pszichopatát írtam, az se állt volna olyan messze az igazságtól. Szóval aki lelki megértésre és a felhőtlen boldogság terjedésére a kis szíviben vágyik, az írjon, kedves ugyan nem leszek, de legalább jófej vagyok. Plusz ennek a nyomorult hóesésnek se tudok lelkendezni, mer végremá fel akartam venni a piros Conversem, de még itt nincs ennek az ideje, basszameg, utálom má a csizmákat. Egyébként meg a vírus tényleg kiölte belőlem a bunkóhormonokat, úgyhogy tessék kihasználni ezt a soha vissza nem térő alkalmat, és most elkezdeni velem barátkozni. :D


Elmondom má ezt a süteményt, mer mingyá lemegy a Nap, én meg nem haladok.

20 dkg étcsoki
4 tojás
35 dkg cukor
1,75 dl olaj
17,5 dkg liszt
1 teáskanál sütőpor
fél teáskanál só
kevés vaníliaaroma
vaj a kikenéshez
10 dkg dió/mogyoró/mandula


A csokit az olajjal nyakon öntve felolvasztjuk gőz fölött (ez az egyik kedvenc dolgom, tök jó, mer nem ég le, csak elszántan kell kavarni), félrerakjuk addig, amíg a többivel foglalatoskodunk, valamint elküldjük a Kutyát a búsba, aki közben így néz.

A tojásokat felverjük a cukorral, aztán hozzáadjuk az olvasztott csokit, a lisztet, meg minden mást. 

Amikor ez is megvan, akkor kivajazott tepsibe öntjük a egészt, 150-170 fokon megsütjük, köbö fél óra, nekem kicsit több volt, viszont jó lett. Szívből.

Hogy mitől lett ilyen szép fényes a teteje, tán csak a JóIsten tudná megmondani.

Kelkáposztafőzelék Valentin-nappal (meg pörkölttel)

Tegnap orvosnál voltunk. Nemnem, nekem kutyabajom, csak elmentünk megnézni, hogy a Kutyának is kutyabaja-e. Örömmel tudatom, hogy egészséges mint a makk(ranc.) Egy rövid kis intermezzo után hagyta magát ugyan megvizsgálni, még toppantott is, úgy toporzékolt, és vicsorgott, mint Lendvai Ildikó, meg én határozottan hallottam, ahogy azt morogja, hogy ,,Diszizspartaaa", de ez az áldott Ottóbácsit kicsit sem zavarta, és olyan nyugalommal nyúlt le a torkán közben, hogy nem győztem pislogni. Mondtam neki, szedálja le nyugodtan, engem nem zavar, de azt mondta, h lónyugtatót nem tart ottan..:D Egyedül akkor nyugodott meg a Mézi, amikor szóba került a nokedli, valamint amikor örömmel nyugtáztam, hogy készvége, mehetünk haza. Azóta nálunk Ottóbácsi az Antikrisztus, legalábbis Mézi szerint, úgyhogy legalább van mivel fenyegetni megint, a hajszárító egy ideje hatástalan.
Hazaértünk, nem győztem dugdosni a Gergő Valentin-napi ajándékait, amit ezúton is, még egyszer köszönök a csudálatos hencilánynak, nagyon siker volt, puszipacsi!! :)

Amúgy meg már semmi kedvem nem volt főzni, legszívesebben csipsz meg tea lett volna a vacsi, meg az Anya küldött kocsonyát, az, de hétvégén vettem hUSt, VV Fecó után szabadon,meg kelkáposztát is,  ne menjen má tönkre légyszi, ezzel valamit kezdeni kell. A pörköltet/öt nem részletezném, akit érdekel, annak küldök galambpostán belőle. (Apropó, nagy biznic a galamb. Állítólag Dubajban jó sokat adnak egy jó galambért. (ok, ott másért is adnak jó sokat), úgyhogy mondtam a Gergőnek, hogy eredjen ki a Blahára, és hozzon haza vagy 10-12, aztán tenyésztésbe fogunk.)

Szóval ez a kelkáposztafőzelék dolog egyszerű mint a pofon, fogjuk, legyaluljuk. (Ezt most én kihagytam, mer nekünk még a küszöbünk is élesebb, mint a gyalu, hiába könyörgök, hiába esdeklek egy rohadt élezőé, téllegmá? Itten van ez a szuper alkalom, a Valentin-nap, és még egy élezőt se kaphatok?!) Szóval ezt most én szépen késsel oldottam meg. Felöntöttem annyi vízzel, ami ellepi, szórtam rá jósok köménymagot, meg sót meg egy kevés borsot. Fedő.

Amikor kéjszen van a káposzta, akkor 2 kanál tejfölben 2 kanál lisztet kikeverünk, ha nagyon sűrű lenne, akkor egy kis tejjel, és beleöntjük, forrásig kavarjuk, kész.

Nekem híg lett, mint a ...(itt most egy nagyon csúnya hasonlattal tudnék élni, de inkább kihagyom, kommentben várom az ötleteket a hasonlat szép befejezésére), de pörkölttel ehető lett, meg tunkoltuk kenyérrel, és úgy jó volt. Télleg.

Francia hagymaleves cipóban, sajttal

Namármost az van, hogy egy harisnyanadrágban, plusz kettő zokniban, egy derékmelegítőben és 2 pulcsiban,valamint nadrágban persze kockára vagyok fagyva, fájnak a mikiegér füleim és kivannak a idegeim. Szeretem a telet, téli jány vagyok, de ez azért mégis csak túlzás. Plusz a Gergő nem egy fűtő, ,,Szelermem, fázok.", ,,Akkor tornázzá'", attól félek, hogy beköszönt a hivatalos március 1., és még a radiátorokat is leszereli. Ennek ellenére döntöttem úgy, hogy megmelengetem a szívit, mer már legalább egy hónapja nyíg nekem hagymalevesé', mikor is felfedezte, hogy a kelleténél több hagymát tárolok otthon. Cipóból viszont lényegesen kevesebbet (nem, nem cipőből, abból van egy pár, vagyis nem, egy párnál azért több.Nagy szívfájdalmam, hogy van egy gyönyörű, Gergő szerint ,,pornós" cipőm, de még olyan szar talpat...gyönyörű a cipő, pettyes, tüllös, ehhez képest meg olyan a talp kiképzése, hogy az embert a sírás kerülgeti fél méter megtétele után, hátkösziszépen, úgyhogy csak ottan van, nézetegem. Meg amúgy is tél van, ha valakinek nem tűnt volna fel.) Ha már cipónál tartunk.
Cipót szerezni azt hittem, mindennapos dolog, de legalábbis nem lehetetlen, hát tévedtem persze. Bemegyek a Sparba, jónapotelnézést, cipó van? Erre olyan elegáns, egyszerű nemet kaptam, hogy a vérnyomásom felszökött, és csak álltam megrökönyödve, mint Orbán a puccskísérlet miatt. Én azé csak szétnézek, és lássanak csodát, rögtön két cipó. Hát mondom, azonnal nőjön kecskefejem, ha ezt értem. Jónapotelnézést, az ott nem cipó? JA,DE! (hosszú sípszó, valószínűleg még az ükanyja is csuklott.)
Mindegymá, lenyugodtak a kedélyeim, ez is megvan, möhötünk haza.

Előre szólok, hogy ez a hagymaleves 25 perc alatt megvan, ebben már benne van a hagymapucolás, a hagymadarabolás, az anyázás a csípés miatt, 2 db zsebkendő felkutatása, és a könnyeink felitatása is.Úgyhogy, télleg szívből ajánlom.

3-4 fej hagyma
1 gerezd fokhagyma
kevés vaj
1 húsleves kocka
só, bors, petrezselyem, szerecsendió
2 ek liszt
1.5 dl tej
sajt

A hagymákat megpucoljuk, sajnálom, tényleg nem tudok jobb szót a pucolnira, ha megfeszülök se, esetleg a megszabadítjuk a héjától,de az meg sznob, úgyhogy maradjunk csak a pucolni-nál. Ha a fővárosiak nem értenék, írjanak levelet,vagy menjenek reklamálni a sóhivatalba. (tudom, hogy van még a hámozni is, meg a hántani, a szinonima szótár szerint meg: tisztít, feltakarít, takarít, leporol, de a leporoljuk a hagymát se biztos, h jó döntés, ami a választékosságot illeti.) Erről jut eszembe: Glóriaöribari, írtam a Akadémiának a ,,milyesmi" szabadalmaztatása ügyében, egyelőre csak ígéretet kaptam, hogy folyamatban van,ugyanis még el vannak foglalva az ,,ÁLAMFŐ", valamint az ,,ÁLOMÁS" szavak köznyelvbe való beépítésével. (Mai Schmitt-rovatunkat hallották.)
Nade, megvan a pucolás, jöhet a darabolás, félkarikákra.Közben fél lityó vizet felteszünk forrni a húsleves kockával,az lesz majd a felöntő-lé.

Nagyon jó, vajra a hagyma meg a fokhagyma, ha szép üveges, akkor felöntjük a húslével, abban főhet, fűszerekkel együtt. Mikor már elég puhának ítéljük, akkor mehet az előzetesen tejben kikevert liszt, ekkor lett nekem olyan sűrű, hogy főzeléknek is simán eladhattam volna, így hát öntöttem még rá pluszban egy kis tejet, ez ott elrotyogott magának, aztán kész.

A cipókat közben kibeleztem, és beraktam a sütőbe egy kicsit száradni,meg hogy jó ropogós legyen. (Az is lett. Éljen.)

Szórtunk rá még reszelt sajtot, nagyon fain lett.

Gofri- vezesd a stresszt.

Szép napra virradtunk, végre kedd van, vége van annak a nyomorult hétfőnek, ami nálam általában poszttraumatikus stresszt okoz, ehhez nagyban hozzájárul a főnököm is persze. Sokat gombolkoztam már azon, hogy ugyan utálnám-e a hétfőt a főnököm nélkül, végülis arra jutottam, hogy valószínűleg nem, viszont a főnökömet a hétfő nélkül is utálom. Mindegy, vége van, hétfő ment, főnököm maradt, de ma már kedd van, és a héten tök sok szuperet csinálunk a szelermemmel, szóval jó lesz ez.
Mostanában kifejlesztettem ezt a dolgot, hogy ha feszült vagyok, akkor sütnöm kell, mer az a fain, remekül le tudom vezetni a feszkót a kavaráson, meg a bősz anyázáson, h kemény a vaj.

Elvibarinőméktől nagyon menő gofrisütőt kaptam, elérkezett az idő, hogy kipróbázzam, de előtte még utána kellett néznem a Ebnek, vajh' micsinált, ilyenkor már előre sokkos, mondjuk el is hiszem, mer kísérteties hasonlóságot mutatok Jack Nicholsonnal, vagyis hát így:

De aztán most megint rendes volt,se pisi, se kaki, csak a kitörő boldogság, hogy ,,Végrevégre, hazaért valaki, még ha ez a szőkejány is az. A pasiját jobban bírom, ezt a neurotikus picsát néha nem lehet elviselni."- nyilvánvalóan nem áltatom magam azzal, hogy nem ezt gondolja. Nem hüje.


Nade, álljunk neki ennek a gofris dolognak, mer beesteledik:

Előre szólok, ez a mennyiség brutál, értsd. köbö 20-25 darab lesz belőle, legközelebb csak a felit csinálom, mer így az otthoni csirkepörkölttel meg nokedlivel karöltve egy hadseregnek elég lett volna.

40 dkg liszt
1 sütőpor
1 vaníliás cukor
12 dkg cukor
12 dkg vaj
1 citrom héja
3 tojás
0,5 liter  tej
Szépen összekeverünk mindent. És kész. :) - ja a tojásokat válasszuk szét, a fehérjét habformátumban adjuk hozzá a végén.Na, most van kész.

Csináltam hozzá öntetet is, mer lelkesedésem határtalan, de az meg télleg a világ legegyszerűbbje. Csokipuding, csak nem fél lityó tejjel, hanem 6 dl-vel. Ennyi.

Amúgy meg gutenmorgen mindenkinek.Kedd van.

Carbonara penne

Naszóval. Más ez a menyasszonyság, mint a nem-menyasszonyság, én mondom nektek. Először is: Vőlegénykémnek szólíthatom a Gergőt, ami csudálatos. Plusz a menyasszonysággal megnőtt a felelősség-tudatom is, állandóan szemmel tartom a gyűrűmet, és módosult a tudatállapotom is, mer folyamatosan pörög az agyam a dekoron, pedig hol van az még, legalább elfoglalom magam.
Érdekes, hogy a Gergő szintén partner ebben, és még nem küldött el a büdösp*csába, miután előálltam neki a helyszínnel..:D
(Lehet, hogy egy kicsit esküvős blog is lesz ez, de azé főzni is fogok, viszont majd szépen sorjában megmutatok nektek mindent. :)
Egyedül a Kutya általános állapota aggasztó egy kicsit, mert ő meg mélydepressziós, bár má' ma reggel Kutyabaja volt, höhö, de a tegnapi viselkedése ijesztő, remélem, nem evett meg egy teamécsest se, ami még a lánykérésből maradt.


De  mivel ez egy főzősblog, meg azé is van itt mindenki, hogy főzzünk, ezért hát álljon itt a carbonara penne receptje, kép nélkül, sajnálom.

Amikor már semmi kedvetek semmihez, meg mondjuk a tökötök televan azzal, hogy egy órát ültetek habokra a Vodában, hogy a Vőlegénykétek számláját kifizessétek, de hiába, mer a Voda nem akarja azt, inkább beszaratja a szisztemet, akkor jó ez vacsira, nagyon gyors és nagyon finom, meg laktató is.



fél cs penne
15-20 dkg sonka (jó a gépsonka, a csirkemellsonka, mindenféle felvágott egyébként, kivéve a téliszalámi, az jobb sorsra érdemes.)
15 dkg sajt
1 tejszín
fokhagyma
kicsi vaj
1,5 tej
petrezselyem
Úgy kezdjük, hogy elővesszük a szekrényből a tésztát. Viccen kívül, jótanács: tészta legyen otthon, sose lehessen tudni, nekünk általában van pennénk, meg egy cs levestészta, meg az a patkóalakú, aminek most nem jut a zeszembe a neve, pedig az a kedvencem, jaj, szarvacska. (Ez annyira cuki, azé is a kedvencem.)
Szóval a tészta mehet főni, sóolaj, ha kész, akkor szépen leszűrjük, készpuszi.

No, a szósz: Egy edénykében feltesszük a vajat olvadozni, rá a felcsíkozott sonka, aztán a petrezselyem. Mikor ez megvan, felöntjük a tejjel és a tejszínnel, sóbors, nagyon kis pici szerecsendió (téllleg kicsi, mer ha sok lesz, a egészet elszabhatja!), közben egy másik edényben egy lötty olajon fokhagymát pirítunk, én mondjuk két gerezdet aprítottam fel, de igény szerint persze lehet többet is, attól függ, ki mennyit akar csókolódzani aznap este, én mondjuk akartam, ezé csak 2 gerezdet. Mikor ez megvan, akkor beletesszük a szószba, és egy kis reszelt sajttal is megküldjük, jó sűrű lesz.
A többi sajt megy a tetejére majd tálaláskor, frankó.


Ömm...közkívánatra itt egy kép a gyűrűről, lassan má tényleg teljesen lányosan tudok lelkesedni, Petra barátnőm rossz hatással van rám,tehát:

Ez öröm meg bódogság. <3