Mozzarellás csirkemell

Tegnap szuper napa ébredtünk, Gergőnek névnapja volt, ami csak azért jó, mert nagyon lelkesedek mindenféle ünnepségért, amikor ajándékozni lehet. (Még mielőtt bárki azt gondolná, h nem úgy van, megnyugtatok mindenkit, _attól még_ antiszociális vagyok, de ajándékozni azt szeretek.) Reggel már megkapta a magáét, volt örömboldogság, de még kitaláltam, hogy azé csak főzök neki még pluszban valami finomat is...A napnak megfelelő ünnepélyességgel közöltem a főnökömmel (és csak kicsit voltam teátrális), hogy én most hazamegyek, mer főznöm kell, a Dalai Láma is megmondta különben, hogy ,,Vakmerő önzetlenséggel kezeld a szerelmet és a főzést!" (Köszönjük kedves Láma, pacsi). Nahát, hazafelé beugrottam az Árkádba, van ott egy menő Interspar, az egyetlen dolog, ami visszavet a rajongásban az az, hogy a vicces kedvű boltdekorálók életnagyságú ÖrdögNórikat rejtettek el mindenféle, amitől én minden esetben halálra rémülök, ezé nagyon óvatosnak kell lennem.(Nem csak nekem, mindenkinek.) Mégsem annyira szívderítő amikor a pálinkás polc végén egy (csúnya szó következik, fiatalkorúaknak szem becsuk) baszott nagy ÖrdögNóri bukkan fel a semmiből. (Anya, esküszöm, véletlen mentem arra, semmi dolgom nem volt ott.)


Hazaértem, meggyomroztam az Ebet, akinek éppen a Gergő papucsa lógott ki a szájából, de mint mindig, ezt a világ legtermészetesebb dolgaként kezelte, és kitörő örömmel fogadott, és az sem érdekelte túlzottan, mikor megfenyegettem, hogy Mézi, holnap pedig buszozni fogsz, és közben végtelenített szalagon Kid Rockot kell hallgatnod. (Az egyik a testének rossz, a másik a lelkének, teljes a terror.)


Nade, elkezdem má ezt a csirkés dolgot, mer sose érek a végére:


2 db csirkemell
2 db paradicsom
1 zacsi mozzarella (100 g)
friss bazsalikom
olivaolaj
fokhagymás fűszerkeverék


A csirkemelleket felszeleteltem, de vigyázzunk, egész szeletek legyenek! Bedörzsöltem a fokhagymás fűszerkeverékkel, és megállapítottam, hogy só se kell, mer sós a cucc, még dobtam rá egy kis borsot, a zíze kedvéé. Szóval ezeket a szeleteket kicsit elő kell sütni, h a tepsiben ki ne száradjon. Olivaolajon (nem kell sok!!) megpirítottam, ittvane:

Zárójelben jegyzem meg, hogy elég büszke vagyok magamra, h még a képezés is az eszembe jutott..


Mikor szépen megpirult, akkor kiszedtem egy tányérra, hogy hűljön, mer az mégse járja, h idő előtt ráolvadjon a sajt.


Mikor nagyjából kihűlt, bepakoltam egy tepsibe, és rátettem a paradicsomkarikát:

Áhá, mehet rá az apróra vágott (FRISS) bazsalikom. (Nem egy nagy tétel, kiscserepeset kb. 200 Ft-ért lehet kapni, és meg is éri, mer olyan illata, íze van, mint a csuda.) Íme:

Aztán jöhet a szintén felkarikázott mozzarella:

És mehet is sülni, 200 fok, 15 perc, komolyan ennyi a történet. 

Köretként szinte bármi mehet, nálunk petrezselymes rizs volt, plusz én még ettem pepperoni paprikát hozzá. (Én szinte mindenhez eszek, van egy ismerősöm, aki remélem, nem haragszik meg, hogy ha ezt a kis titkát kiteregetem: ő mindenhez olajbogyót eszik. Mindenhez. Értsd: a krumplifőzelékhez is.. Szóval én még ehhez képest elég jó vagyok.)