Sütőtök krémleves

Szörnyű lelkiismeret furdalás gyötör már egy ideje, hogy mennyire elhanyagoltam a blogot, ami nem azt jelenti, hogy nem főztem, hanem hogy nem írtam. Ennek több oka is van, amibe most nem mennék bele, viszont az tény, hogy az okok többsége rajtam kívül álló, eleve mondjuk net sem volt, még a közelben sem. Próbáltam én nagyon lelkesen rácsatlakozni a szomszédra, de a szomszédnak se volt, úgyhogy csak fejben írtam. :)

Tök sok minden történt amúgy decemberben meg eddig januárban, az egyik legfontosabb, hogy újra elkezdtem hinni a pozitív gondolkodás erejében, és rájöttem, hogy minden kibírható, csak elég erő kell hozzá, ami főként az emberből, saját magából fakad, valamint letettük Gével együtt a cigit, ő 11, én 9 év aktív dohányzás után. Nagyon büszke vagyok magunkra, tényleg. :) Mióta nem cigizünk, azóta mondjuk iszunk, fáj a fejünk, nem alszunk, fáj a gyomrom, és kissé meg van tépázva az idegrendszerünk, tehát drága barátaim, dohányozzatok, az még mindig sokkal kevesebbe kerül, mint a fenti tünetek kezeltetése. Előnyként azt tudom elmondani, hogy még a kávé sem esik jól, nincs kedvünk felkelni, behányunk a füsttől, Gé rákapott a szivarra, ami klasszisokkal büdösebb, úgyhogy tényleg megérte..:D (Persze, viccezek csak, hosszú távon biztos jó lesz...sóhaj.)

Ideje lenne rátérni a levesre, mi?

A hozzávalók: (csak később vettem észre, hogy az adott mennyiség 4-5 főre szól!)

1 kg sütőtök
1 nagy krumpli
1 alma
1 fej hagyma
3 ek méz
2 húsleveskocka
2 dl tejszín
5 dkg vaj
sóborsszerecsendió
1-2 dl víz
balzsamecet

Kihasználtam az alkalmat, hogy Gergő eltolta a bringát, a kutya meg bealudt, így nyugodtan kotyvaszthattam kedvemre, meg berreghettem az új, csudálatos botmixeremmel.. (Imáim meghallgattattak, és a névnapi ajándékmanó előrukkolt vele. És hoppá, a konyhai flottamenedzsmentem év végi számvetése szerint már egész jól állok, van már habverőőőm, meeeeg mérleeeegeeem is, éljenéljen!:)
No, a sütőtököt (darabolva vettem a Eszkóban, nem szerencsétlenkedtem az ilyen magozással meg ilyenekkel, abból mindig csak a baj van.), belegöngyöltem alufóliába, ami mint kiderült, tök felesleges volt, mer egyáltalán nem sült jobban, meg gyorsabban, mint anélkül. Körülbelül ennek olyan 50-60 perc kell, a várakozásért viszont kárpótol az illata..:)

Közben nekiláttam a levesnek, a hagymát felaprítottam és a vajjal együtt (igen, együtt, a vaj gyorsan leég) feltettem sülni. Mikor szép üveges lett, rákanalaztam a mézet, amitől szépen megkaramellizálódott, közben felkockáztam a nyers krumplit és az almát.
A hagymás balhét felöntöttem vízzel, rátettem a két húsleveskockát ( az egyik gyanúsan pörkölt-alap kockának tűnt, úgyhogy azt gyorsan kihalásztam, és azzal a lendülettel kihajítottam.), az almát és a krumplit, majd szépen várakoztam, hogy ez az egész megpuhuljon.
Olyan gyönyörűséges állaga, és olyan finom íze lett ennek a dolognak, hogy azon gondolkozom, hogy vajon mihez lehetne még ezt felhasználni, akinek van ötlete, írjon!

Belevagdaltam a sütőtököt, és nekiestem a botmixerrel. Egy nagyon sűrű, homogén pépet kaptam, ami első ránézésre nem volt túl bizalomgerjesztő, de aggodalomra semmi ok, mer ízre zseniális. (Akinek van otthon küldhet rá egy kis kakukkfüvet, meg frissen facsart narancslevet)

Mehet rá a tejszín, annyi, amennyivel a tetsző sűrűséget megkapjuk, nekem 2 dl kellett. Sóborsszerecsendió, meg egy lötty balzsamecet. (a balzsamecettől simán el lehet tekinteni).

Szórhatunk rá hántolt tökmagot, vagy esetleg mandulát, ahogy tetszik. Mi nem tettünk rá semmitse, mer az volt, hogy vettem tökmagot, viszont héjastul, aztán kinek esett má' jó 5 perc aktív botmixerezés után még hántolni is. (meg nem mellesleg, hogy?)