Vmelyik nap találtam egy receptet, miszerint a Cobbler a világ legegyszerűbb, és legfinomabb sütije, olyan tésztával, hogy még az is térdre borul, aki amúgy nem édesszájú.
Gyorsan megcáfolandó, be is szereztem mindent, és jó nagy mellénnyel nekiálltam, aztán jött a meglepetééés.
Elviekben tegnap akartam megsütni, mondom jön Anett (hosszú történet, a lényeg annyi, h nagyon hosszú idő után tegnap beszéltünk volna először), aztán végülis másképpen alakultak a dolgok, mert Anya érkezett, és leánynapot tartottunk, ami nem mellesleg nagyon jó volt, mégmégilyet!!
Visszatérve a béna jányok vágyálmainak sütijére, tényleg pofonegyszerű:
Kb. 60 dkg gyümölcs (bármilyen!, lehet vegyesen is, én most nektarinból, almából, és szőlőből csináltam)
2 ek étkezési keményítő (nagy kiszerelésben lehet csak kapni, először azt se tudtam, mi fán terem, viszont kiművelődtem, és megtudtam, h akár liszt helyett, liszttel keverve is jó)
3 ek barnacukor (ez sem volt itthon, kb. egy százassal drágább mint a fehér cukor, a különleges íze miatt azonban megéri beruházni!)
1 vanília rúd, vagy vanília aroma (aromával csináltam)
A tészta:
25 dkg liszt (nekem még 2 ek kellett pluszban)
5 dkg kristálycukor
1 cs sütőpor
10 dkg vaj
1 tojás
1,5 dl tejszín
pici só
A gyümölcsöt feldaraboltam, nem vittem túlzásba a sztorit, az almát például elég nagy darabokban hagytam, a kékszőlő szemeket meg félbevágtam, és kiszedtem a magot, mer azt eléggé utálom különben. A keményítővel, a barnacukorral és egy kis vanília aromával összekevertem, és egy kivajazott tepsi aljára terítettem szét.
A tésztát kikevertem (Háháhá, brékingnyjúz: Anyától kaptam Habverőt, olyaaaat, amihez van ilyen tészta-keverős alkatrész, alig aludtam a boldogságtól!!! Istenem, milyen könnyű lett a életem! Kösziköszi, Anya!
:-*)
És amitől kb. az arcom esett le:
Kis gombócokat kell formázni, és úgy beteríteni a gyümölcsöt!
Nem kell nagyon szorosan, egész jól néz ki, amikor a karamellizálódó gyümölcs kikandikál. :)
A tetejére mehet még egy kis barnacukor, csak a zíze kedvéé.
A képen látszik, h néz ki sütés előtt.
20 perc sütés (nem viccezek, annyi, aztán cső), nem ég le, rá se kell nyitni a sütőajtót!
Gyönyörűségesen összeáll a teteje, nagyon szép aranysárga lesz, az ember el se hiszi, h ezt ő sütötte. (Különösen ajánlom ezt a 2 D-nek, zuglói Dorkának, és szegedi Dórinak, akik nem nagy szakidanik sütiben, de Lányok, lassan mondom: _EZ_SIKERÜLNI_FOG!!!)
A végeredményt nem fotóztam le, mert nagyon gyorsan elfogyott..:D Egyetlen negatívumként tényleg csak azt, és csakis azt tudom mondani, h baromi nehéz szeletelni, és szépen tálalni, akinek viszont nem derogál, egye tepsiből kanállal...:P
6 megjegyzés on "Az isteni cobbler"
szóval, aki a muffint is képes odakozmálni, annak a sütő a hússütésen és fűtésen kívül más használatra erősen nem ajánlott:DDD
no de majd mostan:))
persze, sikerülni... Most egy ideig erőt gyűjtök ehhez, hogy büszkén tudjam majd viselni az újabb kudarcot :D
Jajmá, ha ez nem sikerül, akkor mindkettőtöknek fizetek vmit inni. :D
(És nem mellesleg, akkor tényleg reménytelenek vagytok.:)
kösz tesó a biztatást:DDD
hm, fizeted az italom? akkor az ér, ha ezt a sütit meg se próbálom, és kijelentem, hogy nyomi vagyok? :)))
Igen, különben az is ér..:D
Megjegyzés küldése