Javíthatatlan túrómániában szenvedek, most, hogy jönnek a szuper gyümölcsök, pláne hogy eperszezon van, és hamarosan érkezik a fekete ribizli, málna, meggy, ribizli, cseresznye is, csak ezek jelen pillanatban még disznódrágák, tutira fogok csinálni gyümölcsös túrókrémeket is.
Nade, a tökéletes túrógombóc a következőképpen áll össze (a receptet az ősi Kosuth-nemzetségtől nyúltam, és továbbfejlesztettem)
0.5 kg túró ( az se baj, ha morzsás, az se baj, ha krémesebb)
2 egész tojás
1 csipet só
3 evőkanál búzadara
1 púpos evőkanál liszt
2 evőkanál zsemlemorzsa
1 csomag vaníliás cukor, vaaagy egy lötty vanília aroma
A bundához a szokásos: olaj és zsemlemorzsa.
Szóval a gombóchoz valókat összekevertem, és kb. fél órára hűtőbe tettem, mer' jobb dolgom is volt. Aztán amikor elhatároztam és felkészítettem magam a látványra, hogy megint darabjaira esett, amőba gombócot sikerül előállítanom, akkor neki álltam a kifőzésnek.(Vizes kézzel formázd a gombócokat, abból nagy baj lehet!) Semmi trükk, csak lobogó, sós víz, és amikor szépen feljönnek a víz színére, akkor vannak kéjszen. Ezt beleforgattam a bundába, és ennyike. Időközben megcsináltam hozzá a porcukorral feltunningolt édes tejfölt, és örültünk neki mint a majom a farkának. Omlós, forró, egyben van, és ízre is maga a tökély. Legszívesebben kitüntetést adnék magamnak.
Tejföl-tipp: A piros Zott tejfölnél én krémesebbet, lágyabbat az életemben nem láttam! Erősen ajánlott!
A képeket természetesen az én drágajó, egyetlen férjem lőtte.
0 megjegyzés on "Túrógombóc, te tökéletes!"
Megjegyzés küldése