Aranygaluska- a menő

A megboldogult kolis-menzás időkből nem sok jó emléket őrzök, de a pénteki (a végére sikerült megfejteni, hogy azért pénteken, mert mindenki rohant vagy buszhoz, vagy vonathoz, vagy csak úgy egyébként, és nem volt idő többek között enni se, és így több maradt a konyhásnéniknek) aranygaluska örök. Valószínűsítem, hogy helyben követték el, mert általában gőzölgött, a sodó sűrű volt és nagyon vaníliás, szintén meleg. (Naív vagyok, tudom, valószínűleg az a sodó akkor látott igazi vaníliát, amikor Mézi kutyánk a tengert, vagyis sose, de az illúzió tökéletesre sikerült.)

Nade, bling, hétvégén támadt egy remek ötletem, hogy mi lenne, ha megpróbálnám? Impulzus kelttészta sütő vagyok, nem sokszor esik jól, de akkor nagyon. Plusz nagy úr a kívánás is, ugye. Megettem volna, feltételeztem, hogy Dzsí Nagyúr is megenné (minden, ami nem tök, azt megenné, és meg is eszi), és pikkpakk meg is valósítottam. Én eddig nem voltam egy csudálatos kelttészta nagyhatalom, mert vagy sikerült, vagy nem, többnyire a jójó, de.. kategória játszott, vagyis meg lehetett enni, de közelről se volt tökéletes, eleve nagyon utálom azt a merev szabályzatot, ami ehhez tartozik. (Ráadásul évekig súlyos élesztő fóbiám is volt, mára gyógyultnak mondhatom magam, de a mai napig azért elég félelmetesnek tartom.)

A tökéletes aranygaluskához az alábbiakra van szükség:

A tésztához:

25 dkg liszt

2,5 dkg margarin (én ezt csak szemre mértem, hát ki a tököm fog méregetni 2 dkg margarint?)

2,5 dkg élesztő (ez pont a fele egy sárga kockának)

kb. egy evőkanál cukor  

1 tojás

1,3 dl tej

3 csipet só

1 citrom reszelt héja

Valamint:

10 dkg darált dió

10 dkg cukor

olvasztott margarin

A sodóhoz:

1 l tej

1 csomag vaníliás puding

1 csomag vaníliás cukor

2-3 evőkanál cukor

1 vanília rúd

Az élesztőt a langyos tejben felfuttatjuk (ami nem tudom pontosan, mit jelent, de így kell mondani, és jól is hangzik), és a többi tésztához valóhoz gyúrjuk. Nagyon király, pillanatok alatt összeáll, mehet kelni. (Lefedtem egy konyharuhával, bár a kutya nagyon örült volna, ha inkább vele fedem le, és ráraktam a radiátorra olyan negyven percecskére.)

Közben ledaráltam a kb. egy fél éve tárolt diómat, és összekevertem a cukorral.

Mikor a tészta megkelt, örömtáncot lejtettem, egy hosszú kígyót formáztam belőle, és kb. 2 cm széles darabokra vagdostam. Ezeket a darabokat az olvasztott margarinba, majd a diós cuccba mártottam, és egy tepsibe sorakoztattam.

A tepsiben még egy fél órát kelesztettem, szintén lefedve, aztán 170fokra előmelegített sütőben köbö 40 perc alatt ropogósra sült, juhééj. 

A sodót, mint egy vaníliapudingot megfőztem, annyi volt a flikkflakk, hogy egy igazi vaníliarúd belsejét kikapargattam, és a fekete magokkal még megküldtem a cuccot. Ennyi. És tényleg.

Karácsonyi likőrök (Rumos-étcsokis, és sültalma-likőr)

Háh, végre kész vannak, és én nagyon büszke vagyok rájuk.

Tegnap amúgy is röpdösős napom volt, délután kimentünk a Gergővel a Bazilikához adventi vásározni, ittunk puncsot, vettem különlegességet (csak azért nem mondom el, mert ajándékba lesz), ezúton is üdvözlöm a kóstoltatós kedves embereket, láttam egy egész disznófejet megsütve, füstös lett a hajam a kenyérlángosos kemencétől, megfagytak az ujjaim, kipirosodott az orrom, igazán jó volt az egész, teljesen karácsonyi hangulatba kerültem, ami tökre nem könnyű, mert kábé mindent kívánok momentán, csak a karácsonyt nem. Egyébként különleges lesz, ez az utolsó karácsonyunk nem házasokként, tehát külön szentestézünk a családdal, de saját is lesz, valószínűleg előre hozva. (A menü agyban félig kész, hamarosan azt is elárulom.)

Egyre azonban egészen biztosan jó lesz ez a cirka majdnem 2 hét- nagyon fáradtak vagyunk, jó lesz kicsit pihenni, töménytelen mennyiségű szeszt meginni, nagyokat enni, aludni, korcsolyázni a sátoraljaújhelyi jégpályán, kötni, sudokuzni, kergetőzni a zebbel,megnézni 126odszorra az Igazából szerelmet, meg a Reszkessetek, betörők!et, gesztenyét sütni, bonbonokat gyártani, ajándékot csomagolni, majd egy pillanat alatt megszabadítani attól őket, holnaptól bevezetni a tejhabos-fahéjas kávét (hohó, Gergő, ezt most találtam ki, jómi?)(kaptam má végre tejhabosítót), kisbabának ajándékot keresni, ilyenek....hopp, mégiscsak jó lesz!

Szóval szuper nap volt tegnap, nagyon pörögtem, pedig mostanában már csak félpillával pislogok a Mátyás király téri Amorózó kalandjaira, ilyet meg hogy Dr. Csont, meg Castle már csak álmaimban látok. (Erről jut eszembe, azt álmodtam, hogy kaptam egy mákdarálót karira, és beletömtem egy csomó mákgubát szárastul, és eltömődött a egész, és én nagyon bőgtem, Krúdy legyen a talpán, aki ezt megfejti.) Annyira telve voltam energiával, hogy este 8kor álltam neki a likőröknek, jó, nem egy vaszisztdasz, de azért észnél kell lenni, na.

A rumos-étcsoki likőrrel kezdünk: (ebből az adagból körülbelül másfél liter készül)

- 4 tubus sűrített tej (nem olcsó, 200 forint körül mozog egy db)
- 6 ek kakaópor
- 1 csomag étcsokis pudingpor (Doktorötkernek van olyanja)
- 4 dl főzött kávé (sikeresen megégettem magam a kotyogóval különben)
-egy jamaicai rum aroma
- dió aroma (ha találtok, én nem találtam, fakk.)
- egy liter vodka (gyárekek, nem kell a flanc, bármilyen ratyi megteszi, nekünk eredeti Sparos játszott)
- 2 dl rum (ugyanúgy Sparos- ha el vagytok eresztve, tőlem akár tehettek bele Bacardi Orot is)
- érzés szerint cukor ( ne sok, kóstolgassatok, mer a sűrített tej cukros,mint a

Szóval mindent összekeverünk, kivéve az alkoholokat, és feltesszük rotyogni. Figyelemfigyelem, nagyon kavarjuk, mer a sűrített tej pikkpakk odapörren, vigyázzunk! Amikor jó alaposan felforr, akkor kitesszük az erkélyre (amennyiben nincs nekünk olyanunk, akkor az ablakba), hagyjuk kihűlni. Néha azért kavargassuk, egyrészt gyorsabban hűl, másrészt meg nem lesz csaumaus. Höhö.

Amikor már hideg, akkor hozzáadjuk a szeszeket, éljen, és egy tölcsér segítségével (remélhetőleg nektek nem akkora van,mint az enyimé, aminek átmérője egy borsóéval vetekszik) belebűvészkedjük egy kimosott kólásüvegbe. (Sajnálom, ennél előkelőbbet nem találtam, meg amúgy is szétöntöm majd kicsikbe). Hűtő, álljál össze, van egy heted.

Folytassuk eme remek jegyzetet a sültalma-likőrrel: (Előre mondom, hogy NEM tudom, milyen a végeredmény, mer ennek aztán tényleg állni kell, csak sejtem....)

Szerezzétek be ezt:

- 4-5 darab savanykás alma
- barna-vagy nádcukor (segítség, ez a kettő ugyanaz?)
- egész fahéj
- csillagánizs, ha találtok (én nem találtam, úgyhogy ez sztornós tétel vót)
- 1 lityó tömény (Sparos vodka, éjááííjááóó)
- almás sütemény fűszerkeverék (ez nagyon jó, és nagyon olcsó, máskor is jólesz)


Az almákat felcikkezzük, kiszedjük a magokat, sütőpapíros tepsibe rakjuk, mindegyiket megszórjuk barna/nádcukorral, egész fahéjakat teszünk rájuk, (+ csillagánizs), megszórjuk a süti keverékkel, mehet a sütőbe, 190-200 fokon 20-25 percre. Űristen, milyen illata van, ilyen sült alma dolgot mindennap kellene csinálni, nagyon édes, nagyon fahéjas, nagyonkúl.

Ezeket a sült almákat egy arra megfelelő alkalmatosságba helyezzük, ami lehet befőttes üveg/ zárható edényzet (mondjuk annyi, hogy úgy számoljatok, h egy liter folyadéknak még rá kell mennie), aztán csá, ráöntjük a vodkát, mehetsz dolgodra, mindennap rázogasd meg (má' a edénykét), úgy egy héten keresztül. Jobb lenne a két hét, de annyi már nincs karácsonyig, sajnálom. :)

Amikor késznek ítéltetik, akkor szépen le fogom szűrni, csinos kis üvegekbe öntöm, és szétajándékozom, már amennyit a Gergőtől meg tudok menekíteni.

Kráter sütemény

..és uralkodá szombaton a Nihil maga, plusz a Setétlovag, ami nekem eléggé tetszett, a Gergő viszont nem volt lelkes, ez inkább elmondom a Kráter sütemény igaz történetit tinéktek. (Éjjojo, Brada, má megint rímelek, úgy látszik ez a hétfő sajátja)

Úgy indultunk, hogy töksoká lustultunk, mire észbe kaptam, h hopphopp, lófasz van itthon nem kaja, hama induljunk a bótba, nemsoká jön a Julcsibarátom, héhó süti kell, meg ilyenek. Az ilyenek részt aztán kihagytam, mer jól bereggeliztünk, Erzsébet királynő elbújhat mellettünk, plusz tegye fel a kezét, aki szintén görögjoghurt mániás, még pedig így: KÜLÖN megeszi a fehéret, és a végén pedig a gyümölcsös cuccot. Gergőt a világból űzöm ki a mindentkülöneszekkel, és meg van  róla győződve, h engem el kéne vinnie a Nasanak, de legalábbis mutogatni a Nemzeti Múzeumban.
Annyit még azé elmondanÁk a szombathoz, hogy csudálatos békesség uralkodik köztünk, nem is tudom/értem, milyen lehet az olyan kapcsolat, ahol nem ez van, én főzök, a Gergő kertészkedik a 2négyzetméteres hásziendán, a kutya néha magából kikelve ugat, hiába, no, véd minket a rabolóktól és/vagy legyetektől. Kapcsolatokról jut eszembe, rengeteg olyan nemműködő, vagy önműködő kapcsolat van most a környezetemben, amit nem igazán tudok hova tenni.Nemműködő alatt a valóban nem működőt, és mégis létezőt értem, vagyis azt, hogy erőn felül próbálnak emberek a másikba csimpaszkodni, holott a hülye is látja, hogy az nem kóser, nem megy, hagyni kéne a francba, keresni mást, vagy csak egy kicsit egyedül lenni. Önműködő alatt pedig azt, hogy kurvára nem ápolják, ahogy esik, úgy puffan, élnek egymás mellett, és nem egymással, mindenki csinálja a dolgát, véletlenül sem együtt, és mégis kapcsolatban vannak a fészbukon. (Vagy nem, mert fel sem vállalják a másikat.) Hm. Elkalandoztam, van ez így, szóval lányok: egyet tanácsolhatok: Semmi jobb nincs annál, mint amikor önmagad lehetsz, kontroll, megjegyzések, ellenőrzések, és szemöldökráncolások nélkül..és ha ehhez az kell, hogy egyedül légy, akkor nosza! Megjegyzés vége.

Julcsit 2re vártam, nem ért addigra, legalább volt ideje hűlni a sütinek, ami ez volt e:

 (A Kráter süti nevét onnan eredeztetjük, hogy a tészta és a puding, valamint a tetején a máz, különböző szintekben olvadnak össze, és ezért elég faja, sose tudhatod, mire számíthatsz, jaés, szép is!)

Hozzávalók:

A tésztához:
3tojás
15 dkg cukor
15 dkg liszt
0,5 cs sütőpor
2 ek kakaó
5 dl olaj
5 dl tej

Pudinghoz:
1 cs vaníliás pudingpor
2 ek cukor
4,5 dl tej

 A tetejére:

fél doboz nagytejföl
2 ek cukor
1 cs  bourbon vaníliás cukor


A pudingot megfőzzük, bőszen keverjük, hogy gyorsan kihűljön. Ha kell, segítségül hívjuk a Embert, kavarjámálégyszi,amíg én csinálom a összes többit. Jó kapcsolatban az Ember, nem kérdez, hanem kavar- a miénk tehát jó.:)

Kettéválasztjuk a tojásokat, a sárgáját összekeverjük az olajjal, meg a tejjel, szépsimára, (nemfogmenni), plusz hozzáadjuk a cukrot. Közben a liszthez hozzáadjuk a sütőport, és a kakaót, szépsimára keverjük (nemfogmenni), majd ezt a egészt belekeverjük a tojásos cuccba, a végén pedig hozzáadjuk a keményre vert tojásfehérjét.Sütőpapíros tepsibe öntjük a tésztát, és belekanalazzuk a pudingot, nem estem kétségbe, mert ugyan nem hűlt ki teljesen, beleraktam úgy, igazi rakkendroll arc vagyok. :) 180 fokon sütögetünk kb. 25-30 percig, a tészta fel fog gyünni, a puding meg süppedni, tűpróbázunk, ami azt jelenti, hogy megpróbálunk úgy beledugni vagy egy sütitűt, vagy bármi mást (kivéve fakanál, botmixer, ilyenek.), hogy ne égessük meg a kezünket. (nemfogmenni)

Aztán amikor már tésztamentes a tűnk, akkor van készen. Kivesszük, és a cukrokkal kikevert tejföllel megkenegetjük, továbbá kinyalogatjuk a maradékot a köcsögből.
Ez szépen meg fog dermedni, amennyiben nem, úgy elrontottuk. Légyszi, bírjuk ki, hogy ne vágjuk fel, amíg meleg, mer szét fog esni, mint a sz*r. Ha képesek vagyunk megállni, akkor úgy fog kinézni, mint a legalsó képen.
Képekről jut eszembe, jó sok lesz most, és éljen, Dóricica kérésére, rólam meg a Mézikutyánkról is van..:)