Fokhagymás-tejfölös töltött csirkemell

Előre szólok minden egyes kisbarátomnak, hogy elég szüttyögős ez a mutatvány, gyengébb idegzetűek ne is próbálkozzanak.
Az én vérnyomásom meg má csak azé nem ugrott meg, mert már amúgy is elég ideges voltam a Kutya miatt. (Nem túl hosszú közös múltunkra visszatekintve, íme a mérleg:
Egy hét leforgása alatt egy 10 hetes yorkie kölyök az alábbi dolgokat képes magáévá tenni:
 1 db szobanövény, 1 db teamécses, 2 db mosogatószivacs, 1 db fekete velúr bokacsizma, 1 db fekete tornacipő, 1 db szobainas teljes megsemmisítése, hagymahéj és kávézacc, rojtok, szőnyegek) - nade: tegnap volt a napja, hogy megtanultam, mivel lehet őt igazán sakkban tartani: hajszárító. Olyan sokkot kapott, hogy fél7től 8ig nemcsak h nem rendetlenkedett, hanem színét sem láttam. (A tej ehhez képest kismiska volt).

A recept:
75 dkg csirkemell
30 dkg trappista sajt
5 dkg bacon
1 kis fej vöröshagyma
3-4 gerezd fokhagyma
kis pohár tejföl
sóborsmustár
vaj
jénai tál
sok türelem


A csirkemelleket még pénteken bepácoltam, készültem az Anett- látogatásra. A pác ebben az esetben csak annyit jelent, h vékony szeletekre vágtam, jó alaposan bekentem mustárral, és beraktam a hűtőbe.

A töltelék: a hagymát és a bacont felkockáztam, összekevertem a reszelt sajt felével.

A szeleteket megtöltöttem ezzel a csudálatos dologgal, és itten jön a lényeg: jó szorosan össze kell ám tekerni, mer különben sz*rt se ér a egész, kifolyik a cucc, és akkor gatter van. Segítségül hívtam egy rakat fogpiszkálót (mondanom se kell, Gergőnek azért sikerült ráharapnia egyre, pedig direkt felhívtam a figyelmét a veszélyre.)
Szépen mindet összetűzdeltem, és egy kivajazott jénai tálba raktam. Mindegyiket megkentem a tejföl-fokhagymanyomónátnyomottfokhagyma-kevésmustár kombóval, és megszórtam sajttal.


A tetejére ment még egy adag sajt (tök sok maradt, nem is értettem), és megszórtam ételízesítővel.


Anya azt mondta, h nyugodtan berakhatom a jénai tetejét is a sütőbe (azt hittem, h majd felrobban, nagyon féltem amúgy), nem lesz semmi baja - tényleg nem lett.

Ami még nagyon fontos: vegyük le a tetejét,  ha már puha a csirke, hadd piruljon. Mondjuk úgy pattogott, h összepattogta a pulóverem, amitől kicsit felgyorsult a szívverésem, és heveny idegösszeroppanást kaptam. (Arról meg már nem is beszélek, amit a fagyasztott hasáb művelt.)