Tegnap is csak kajáé' mentem, plusz meg akartam lepni magam vmi hangulatjavítóval (értsd: nem, nem pálinka, hanem ruha), meg ma állásinterjúra megyek, mert hogyismondjam, jelenlegi állapotomban alulmotivált vagyok, szóval szuper, friss, ropogós, új főnök kerestetik, jelige: Ugyanitt disznó van eladó.
Nohát, a busz tele, zörgős ikeás zacskók mindenkinél (van náluk most ez az új issue, ,,Megmutatjuk a gyerekeknek, hogy mentsék a Földet." - biztos egyenek hódot vagy vmi ilyesmi. Ez a szerkesztő megjegyzése volt, tévedés ne essék.) - az egésszel arra akartam kilyukadni, hogy kb. annyira volt rózsás a kedvem, mint egy hegyi kecskének. (Plusz megjegyezném, hogy egy hete már annak, hogy a kedves Fogtündér egyszerre 2 db bölcsfogamtól szabadított meg, de fel kéne már hívnom, mer úgy gondolom, hogy mutálódtak, és újra növésnek eredtek, Nehogymá-felkiáltással).
Ilyen pompázatos hangulatban tértem haza, amin sajnos az a tény sem változtatott, hogy a Kutya is karácsonyi hangulatba került, ami abban mutatkozott meg, hogy a Gergő ágyon hagyott nadrágjából előbányászta a papírzsepiket (Gergő betegesen szeret a zsebébe tömködni, nem is értem), és olyan apró darabokra cincálta, hogy Donovaly sírva könyörögne a módszerünkért, már ami a havasítást illeti. (Nemigen hatotta meg az sem, hogy beígértem neki egy kurva nagy verést, plusz h karira kesznyűt kötök a nagypapámnak a szőriből.- má' hogy a Kutyát.)
Jajmá, megint elkalandoztam, itten van a vacsi recept:
1 vöröshagyma
1 doboz gomba
fél üveg zöldborsó
2 pár virsli
kevés petrezselyem
1 cs gyors rizs
kis darabka sajt
A vöröshagymát felaprítottam, olajra feldobtam, közben kitörő örömmel fogadtam a Gergőt, aki előbb jött haza, ezúton is csókoltatom a főnökét, aztán ittunk, meg pálinkás mazsolát csócsáltunk, aztán rátettem a gombát a hagymára, meg a virslit is (felkarikázva), aztán meg a petrezselymet, meg a borsót is.
Ez így nézett ki:
Közben megfőtt a rizs is, összetutymákoltam, reszeltünk rá sajtot, viszlát.
0 megjegyzés on "Zöldborsós-gombás rizottó"
Megjegyzés küldése