2012. november 15., csütörtök

Francia zöldséges pite (quiche)

Bejegyezte: Emm dátum: 8:52 0 megjegyzés
 Az első bekezdésben herpeszről, és egyéb testi fogyatékokról lesz szó, akinek zavarja a nyugalmát, az ugorgyon a második bekezdésre.


Hányattatott a Sorsom. Nem elég, hogy múlt héten, szombaton súlyosan elkenték a számat, ugyanis kocsmai tömegverekedésbe keveredtem, és felszakadt a ínyem (höhö, ez persze nem igaz, csak az implantáció Golgotáján értem el a következő stációt, csak ez jobban hangzott), és tele vagyok varratokkal, küszködöm a náthával és annak minden velejáró tünetével, még herpeszem is van. Hátköszönömszépen. Mi jöhet még? Egy jópofa aranyér esetleg?, vagy egy fain kis csonttörés? Mondjuk már egészen a szívemhez nőtt, gondozgatom, szeretgetem, nevelgetem, önálló életet él kábé. Az implantról meg jobb nem is beszélni, élő szövet a fém vázon, höhöjj, titánok harca meg egyebek, szépen gyógyulok, csontosodok, mint az állat, remélem, hamarosan fogam is lesz, amivel ketté tudom harapni egy csirke fejét, de legalábbis vigyoroghatok, mint a vadalma. (Azt még se mondhatom, hogy mint akit baszni visznek, mer lehet, hogy gyerekek is olvassák. Hupsz. Aztán meg majd megint jön valami jófej Névtelen kommentelő, hogy ejj, mit teszek az ifjúsággal, meg hová tűnik a népnevelés, meg ilyenek. Elmondom, szarok én az ifjúságra, azok sokkal durvábbak már most, mint én valaha is voltam..Kezdjük ott, hogy 16 évesen voltam először diszkóban szórakozóhelyen, ahol nem a szipu volt a kedvenc elfoglaltságunk, hanem az unokatesómmal betanult Jennifer Lopez koreográfiákat adtunk elő. És longban ittam a vodk vizet, nem sörrel a rövidet.)

Jua, és közben szervezzük a nászt, meg jön a kari, amitől már előre kivannak az idegeim, a Gergő névnap, a zévfordulónk, a Gergő 30. születésnapja, ilyenek. A nászról jut eszembe: egyáltalán nem tanálom a nekem való ruhát, pedig megnéztem egy csomót, de egyik se olyan Én, nem tudom mi lesz, lehet, hogy egy jól szabott susogós melegítőben menek férjhez, osztjóvan. (mondjuk nincs is olyanom, majd kérek kőcsön, legalább akkor má lesz rajtam vmi kőcsön dolog is, lehetőleg kék legyen, és akkor az is le van tudva.)

A tegnap esti kaja nagyon ríízs lett, aszonta  a szelermem, hogy neki akkor most má' ez lett a egyik kedvence a világon.

Gyorsan készen van, lehet vele kápráztatni a lakóközösséget, mer elég pöpec illata van, amíg sül, és nem kerül többe mondjuk 1000.- Forintnál, tehát anyagilag halmozottan hátrányos helyzetben is tökéletesen betalál.

Na.

Végy:

egy leveles tésztát (van fagyasztott verzió is, de lehet kapni frisset is)
4 tojást
2 ek lisztet
10 dkg baconszalonnát
1 pohár tejfölt
1,5 dl főzőtejszínt
2 bögre felkockázott sajtot
3-4 szál újhagymát
1 fél csokor petrezselymet
sótborsot

A leveles tésztát kihajtogatva (ha fagyasztott, akkor olvasztott állapotban, kinyújtva olyan 3mm-re) egy vajas, lisztes tepsibe tesszük. Eddig világos.

Közben az összes dolgot összekeverjük: tojás, liszt, tejszín, tejföl, felkockázott sajt, aprított hagyma, aprított petrezselyem, felkockázott, kisütött, lecsöpögtetett bacon.
Ezt a masszát a leveles tésztára öntjük, mehetsz a dógodra. Légkeveréses sütőben kb. 35-40 percig 180 fokon süssük meg, nem légkeverésesben ez kicsit több idő,mondjuk tíz perccel, és tíz fokkal. Nohát. Ebből lesz a vacsora, látjátok feleim. Mikor már szép aranybarna a teteje, akkor van az, hogy kivesszük, és 15 percig nem nyúlunk hozzá, bármennyire is vonzó lenne megnyomkodni a felpúposodott tetejit. Ha türelmesek vagyunk, és azok vagyunk ugye, utána igazán szépen szeletelhető, mint egy torta. (És a alja se ragadt le, hát ez igazán isteni.)
És azt tudjátok-e, miért igazán jó ez az egész? Mer gyakorlatilag nagyon bátran lehet mindenféle tudományos kísérleteket ezzel végrehajtani, a következő áldozatom a spenót lesz majd, de az alapokat , tehát a leveles tészta, tejföl, tejszín, liszt, tejföl kombót megtartva, bármivel frankó ez.



2012. november 9., péntek

Vaníliás puncs, avagy dobjuk ki a Neocitrant

Bejegyezte: Emm dátum: 10:46 0 megjegyzés
Az van, hogy beteg vagyok. Na nem nagyon, csak a szokásos őszi megfázásos tünetek ütöttek ki, köhögök, meg tüsszögök, meg teát iszok literszámra, meg mackómézet nyalogatok, de semmi haszna, a takonybuboréktól a fejem körül ugyanúgy nem tudok megszabadulni, mint a Vízipók csodapók. (A párhuzam onnan, h neki is volt buborékja, csak máshol).


Viszont egy nap van a hétből, ami elég jó, tekintve hogy ti holnap reggel 1. nem dolgoztok, 2. nem a fogdokinál kezditek a napot. A 2. választ bekarikázókkal önterápiás csoportot indítok a Mária utcában a Szájsebészet előtt, hozzatok magatokkal pálinkát, meg sudokut, meg gitárt, oszt majd lesz vmi velünk, nyugalom, nagy bajok akkormá' nem lehetnek. Tekintve az első bekezdést, mind a nagyonkedves fogorvosnak és nekem is izgalmas napunk lesz, nem tudom, berhelt-e má' az életibe' köhögő és/vagy tüsszögő beteget, de én nem tudom garanciázni, hogy egy időben, és térben jól irányzott hapcizással nem szabadítom őt meg a ujjaitól és/vagy magamat a saját nyelvemtől. (Nagy baj lenne, ha nem tudnék beszélni, nekem főként, másnak kevésbé mondjuk.)

Notehát, akit nem érdekel a szenvelgésem, (pedig jó sok minden van még), annak tessék, itt a puncs:
Forralt borral indultam, aztán más lett a vége, különösen a virágos jókedvemre nem számítottam, pedig alig (jó, azé volt) benne alkohol.

Ha unod a teát, meg a banánt, meg a neocitrant (föjj, az egyik leggázosabb náthával járó dolog), akkor igyál szeszt, legalább elájulsz, és nincs gondod a betegségre.


kell egy bögrényi fekete tea (ha van pl.narancsos, citromos, vaníliás, fahéjas az is jau)
egy fél bögrényi narancslé
úgy jó két bögrényi vörös bor (bármilyen szutykos megteszi, ne rohanjatok ezé' villányba, nekem a Napgyöngye műanyag palackos edition esett kézre)
méz és/vagy cukor, ízlés szerint (ki mennyire szereti az édeset)
egy vanília rúd (nem sajnos, ebből aligha lehet kispórolni, de póbálkozni azé lehet)
egy kis reszelt gyömbér
 egész fahéj, szegfűszeg (én ebből jó sokat szoktam, milyen szép is az, amikor ivás közben ráharapsz)
egy fél narancs, és egy fél citrom héja
egy lötty rum (bátraknak mehet a több, viszont én azé nem vagyok hajlandó felelősséget vállalni, ha a bátrak, a rummal való jó megküldés után hajnal egykor a erkélyen dalolnak feledhetetlen LL Junior slágereket)


Ezeket mind feltesszük főni, úgy ahogy van, utána ízesítünk, ha kész, aztán leszűrhetjük, ha gondoljuk. (Én gondoltam, volt időm, meg kedvem, meg végülis idegrendszerem is, örvendtem, hogy milyen okos és ügyes vagyok,mer kitörtem a Neocitran és ACC ördögi kombójából, és ilyen finomságot fejlesztettem ki.)



2012. október 17., szerda

Paradicsomos-mozzarellás melegszendvics

Bejegyezte: Emm dátum: 12:29 3 megjegyzés
Ami most jön, azt a nálam sokkal jobb fejek (igaz, belőlük meg kevés van) bonustrack-nek hívják. Az eledel még tegnap előtt készült, az ominózus másodbálozós smarties-os muffin kísérőjeként.
Erről jut eszembe, első bál (jó, erről konkréten sokkal több minden, de nem nyomasztom a környezetem, amúgy is megsemmisítő vagyok, mer egyetlen körbepörgővel a földdel tettem egyenlővé a főnököm asztali óráját, biztos nagy volt a svung bennem, vagy csak túlságosan nagy hévvel próbáltam meggyőzni arról, hogy miért telt már le a munkaidőm.). szóval első bál: nem tudjátok, hogy hívják azt a dolgot, amit a bálozó leányok a csuklójukra kötöznek (igen, csukló, nem gépeltem el), tudjátok az a virágos bizbasz, kar(d)virág? :D Vaagy csuklócsokor? Jóvan, a helyes megfejtők között kisorsolok egy egész estés Emm stand-up comedy jegyet, vagy részt vehetnek egy nagyközösivással egybekötött disznósajtozáson.
Juaa, tegnap bementem a Match-ba, a Duna Plazaba, nagyon utálom, mindegy, üzenem a pénztáros néninek, hogy csak azért, mert vki kártyával fizet egy doboz cigit, még nem az Antikrisztus..értem én, hogy fáj az élet, meg a szar is szar, de azért még nem kellett volna olyan megsemmisítő pillantást vetnie rám, mintha legalábbis Matolcsy György álarcban, félmeztelenül gyerekeket riogattam volna. Megjegyzés vége.


A melegszendvicsről annyit, hogy végy:

két marhanagy paradicsomot
8 szelet toastkenyeret (lehetőleg rozsosat, hogy Pocak is örüljön)
1 csomag mozzarellát (ha nem csomagban veszed, akkor a mondat első felét tekintsd tárgytalannak.)
sót, borsot, fokhagymát, vagy fokhagymagranulátumo, oregánót, bazsalikomot
egy kevéske vajat


A kenyereket vékonyan megvajazzuk, megfűszerezzük, aztán rákarikázzuk a paradicsomot, meg a mozzarellát, tetejére megint fűszer óvatosba', aztán mehet sülni. A mozzarella olvad, a kenyér roppan, jófasza fokhagymás, csókolódzóknak kevésbé ajánlott. Elég jó az egész, és kábé 10perc, reggelinekvacsorának ideális, 5percemvanenni-kategóriának kifejezetten szuper!


..eközben a Kis Gömb utcában..:D


2012. október 16., kedd

Smarties-os muffin

Bejegyezte: Emm dátum: 9:50 9 megjegyzés
..egyszer már csináltam, akkor (is) sikerült, noszahátrajta, Petra barinő welcome-partyjára pont megfelelő lesz..Ééés úgy is lett...Amúgy a bénáknak is könnyű, mer pikkpakk készen van, nagyon nem kell vele öö..molyolni, alig kell bele cucc, és egyébként meg kiváló. (Ezt a zalai körtepálinka ivása közben meg is beszéltük, természetesen a muffinra gondoltunk, legalábbis Pébarinő) Addigra már túl voltunk a mozzarellás melegszendvicsen, a Zeb gyomrozásán, egy jónagy lelkifröccsön, egy lakásbemutatón, egy fantanarancson, meg egy pár cigin. Pébarinő amúgy nagyon cuki, egy év távszerelem után már azt mondhatom, hogy élőben is az. (Tudom, hogy olvas, de nem azé mondom..:D)

Mivel régen nem írtam, ezé gyorsat helyzet jelentek: amúgy minden rendben, lusta disznó elfoglalt vagyok, meg dögfáradt, elkapott ez a őszi fáradtság, plusz hullik a hajam is a ősztől, más részről meg tök jó, lehet felvenni pulkókat, meg jómeleg zoknikat, be lehet takarózni a Barátokközt közbe', plusz legálisan lehet inni alkoholt, mer ugye fázoook, tök jó íze van a őszi almának/fahéjas teának/töltött káposztának, lehet gázolni az avarban, bentről nézegetni a esőt, ilyenek. Életem párja, a jövendőbelim felszólított, hogy kezdjük el, mer nem lesz itten kérem semmise, nemhogy nász, de semerre nem haladtunk egyelőre, rajta vagyok, rajta vagyok, a brainstorming (ezt a szót a múlt héten tanultam) nagyon megy mondjuk.

Lássuk ezt a csudálatos muffint, kifejezetten Bori kedvéért, akit nem ismerek, viszont lelkes olvasóó,innen is puszillak,meg ölellek, juhúú, legalább má' ketten vagytok, Anyával együtt...:DD

A receptet egyébként a muffinmáguson találtam, ha vkit érdekelne az eredeti, nem a 2.0-ás változat:

Száraz cuccok:
25 dkg liszt
5 dkg darált dió, vagy diópótló (nekem diópótló volt otthon)
1 tk sütőpor (jó púpos)
csipetke sau
15 dkg porcukor
1 cs vaníliás cukor
5 dkg kakaópor
8-10 db m&m's, oder smarties összetörve


 Nedves cuccok:
1 egész tojás
1 tojás sárgája (a fehérjét szépen rakjuk el)
10 dkg margarin
2.5 dl tej


A száraz cuccokat összekavarjuk, félrerakjuk, közben meg emberesen káromkodunk, hogy tiszta liszt a fekete pólónk. (Karira kérek egy szépúj kötényt, csak mondom.). A nedves cuccokat megpróbáljuk úgy csinálni, h jó legyen, amit súgok úgy kell, (és amit PERSZE én nem így csináltam), hogy a margarint kicsit mikrózzuk meg, h folyjon, különben még a JóIsten is margarinos lesz, és képtelenség kikeverni. Sóhaj. A évek,  meg a tapasztalat. Szóval ha a nedves résszel is megvagyunk, űranyám, olyan ez a egész,mint vmi jófajta pornófilm forgatás, akkor összedolgozzuk, de tök kevés ideig kell összeegyengetni a cuccot, mer összeáll hiphop.

Közben felszólítjuk Pébarinőt, hogy kenegesse ki olajjal a muffinformát, majd belekanalazzuk 3/4ig a tésztát,  és bekapcsoljuk a süttyőt, olyan 180fok körül 25 percet fog sülni, tűpróbázzunk serényen!

..mikor megsült, kivesszük, a fehérjét egy kevéske cukorral, meg egy csipetnyi , mondom csipetnyi, ismétlem csipetnyi sóval felverjük, ami nekem szintén nem annyira jött össze, mer fasza sós lett a hab..:D- ráhelyezzük a mufflonra, plusz a smartiest oder m&m's-t, aztán 2 percre mehet vissza..és ezek lesznek belőle:

Éppen kész muffinok:




Másnapos muffinok, köszönöm a képeket, Szerelmem! :) :




Muffin a világ tetejééééén



2012. szeptember 3., hétfő

Így ettünk mi Bulgáriában

Bejegyezte: Emm dátum: 16:58 7 megjegyzés
Szuperen.

A bolgárok rengeteg sajtot, ződséget, salátát meg ilyen dolgokat esznek. Minden olyat is, amit tán jobb is ha nem tudunk, hogy az mi, mindenesetre megkóstoltunk mindent.

Nekem nagy kedvencem volt a tzatziki, ami annyiban tán mégse az, hogy nincs benne fokhagyma, ami nekem hiányzott, viszont van benne kapor, ami a Gergőnek nem hiányzott, mer szerinte a kapor az nyomor. Ezt én mindenhez ettem, legyen az tükörtojás, vagy hús.

Apropó, hús. Sok csirke, szerintem bárány is, viszont disznó egy szál se. Kaptunk egyszer vmi arra emlékeztetőt, de számomra feldolgozhatatlan csontok voltak benne, anya szerint teljesen kóser karaj vót, hát nem tudom..

Aztán hal: ezek megeszik a halnak a fejit is, én mondjuk azt lecsippentettem az első időkben, aztán má megettem, különben kicsi halak, akkora mint egy jófajta olajos hal, olaj nélkül, fejjel. :D Volt rajta vmi panír szerű, de szerintem csak liszt meg tojás igazából. Ezt hívják cacának, tök vicces.

A parton kagyló meg herkentyűk minden mennyiségben, baromi olcsó, egy nagy tányér kagylót lehet kapni kb 2 leváért, ami itthon 300 Ft-nak felel meg...:-o

A kaja egyébként olcsó, pláne ha nem étteremben akarunk enni, hanem megoldjuk utcai, arra szakosodott bodegában. (Ha étteremben, akkor kb. annyi, mint itthon.)

Nagyon finom mini fánkokat lehet kapni olyan helyeken, ahol mondjuk az ÁNTSZ lehet h sírva fakadna, viszont mi nem, tényleg nagyon fain. (3 leva-10 db: 450 Forint, sőt még szóssszal is meglocsolják, választhatsz vagy 15 féléből.)

A fagyi az nem annyira menő, rengeteg fajta van, és nagyon szép is, de az egy átverés, a külcsín a belbecs rovására megy, viszont életem legfinomabb jégkásáját ittam 1 leváért Pomorie sétáló utcájában, szivárványos volt, tele jéggel, de nem szörpös, hanem igazi gyümölcsös.

Gyümölcsről jut eszembe, a szilva és a barack valószínűtlen méreteket ölt ottan, de nagyoon finoom, és tök olcsó is. Igaz, mi ezt nem vettünk, ez a Anya mániája, nem vettünk, viszont ettünk- ez meg a mi mániánk.

Úúú, van ilyen laska szerű vékony kenyerük, olyan mintha kicsit oda lenne neki pörrentve grillrácson, az vmi mesés, azt kereskedelmi mennyiségben is tudtuk volna tolni. Ez vonatkozik a fasírtjukra is, tökjó, van benne vmi, amit mi nem szoktunk, már úgy értem magyarok, de hosszas tanakodás után sem jöttünk rá, hogy mi az, az tuti, h curry IS..Hmm..aki tudja a jó választ, az légyszimá írjon. :)

Hirtelen ennyi, töltök fel képeket is, nem sok készült, mer mindent megettünk, mire leképezésre került volna.

Jó má' itthon különben, végre van egy csomó tiszta ruhám. :)











2012. augusztus 13., hétfő

Őszibarackos-tejszínes csirkemell

Bejegyezte: Emm dátum: 15:00 0 megjegyzés
Végre-valahára, felfedeztem az időzített bejegyzés áldásos hatásait, és most ezt akkor olvassátok, amikor én éppen a Marichuy közben csipszet zabálok takarítok/vasalok/mosok/várom haza a Szelermemet (a megfelelő rész aláhúzandó).
Párkapcsolati tanácsot, ígérem nem adok már, csak ha kell, plusz van erről egy teóriám, hogy annak sose adok, akinek kell, mer magasról leszarja, ugyanis ha arra van szüksége, akkor általában nem működik a dolog Jóskapistával, de valamiért mégis vele van, és ez a valami általában sokkal többet nyom a latba, mint az én kis inci-finci tanácsom. Tehát: ha tanács kell, csak akkor gyere, ha nem kell. :)

A vasárnap úgy telt,mint általában a vasárnapok, kivéve hogy a Gergő prezentációt csinált, és azt játszottuk, hogy én vagyok a zsűri, mondjuk én inkább Puzsérróbert vagyok, szóval zsűriztem, meg közben főztem, és olyan dolgot csináltam,amit már 2 hónapja nem, zoknit vettem fel, mer kékre fagytak a lábujjaim. (Hozzáteszem, téli takaróval takaróztunk, és cseppet se volt melegünk.)- itt és most megragadnám viszont az alkalmat, hogy üzenjek azoknak,akik ekéznek a májusi nász miatt: Látjátok, feleim, augusztusban is befagyhat a seggünk, és májusban is lehet gatyarohasztó meleg. Miattam amúgyse aggódjatok, tegnap tálaltam az ötletem eső esetére a Gergőnek, aki egy kicsit hüledezett, de aztán nyerőnek találta a gondolatot, hogy ha esik, akkor majd szépen kinyilazzuk mindenhova, hogy GergőMeli ESSSküvő. Höhö. Nem ESünk kétségbe.

Vasárnap is volt eső, ezért otthon hédereztünk egész nap, én este olimpiazárót néztem, egészen lelkes voltam 11kor még, amikor aszonta a Szujó, hogy milyenszéép, milyen fantasztikuuuuus, és még 2 órán keresztül gyönyörködhetünk a látvááányban, na ekkor gyors fejszámolás után úgy döntöttem, h én ezt ugyan meg nem nézem, pedig szpájszgörlsz is vót, hüpp, mer ma reggel engem senki akkor fel nem ébreszt.

Ja, és még egy fontos dolog is történt, végre hazajött Iza, a szomszéd Tüdő nője, bár Iza régi fénye kissé megkopott, egy mokkával a bal szeme alatt, és egy gipsszel a bal kezén gazdagabb lett, biztos idegenlégiós vagy nem tudom. Este aztán jött a balhé, és ha jól vettem ki a szavukból, (véletlenül se hallgatóztam), Iza rájött, hogy Tüdő félrekúr, nekem meg előjött a romantikus énem, hogy milyszép is ez a mai nap, vége a zolimpiának, és ahogy hallom, a Tüdő-Iza fuzionálásnak is. (Nem tudom, h örüljek-e egyelőre, mer ha Iza nem lesz, Tüdő megint visszahozza, azt a visítós csajt, akivel hajnal egykor szereti bonyolítani az aktust, és akiről nekem meggyőződésem, h valójában az a csaj Katy Perry.)

Ja, és főztem is, ezt itt:

fél kg csirkemell
egy doboz őszibarack konzerv (tudom, szégyen és gyalázat, itt a friss barack szezon, erre meg itt konzervezek)
2 dl tejszín
olaj
sóbors (hertz szalámi, csak viccelteeem, az nem kell)

A csirkemellet felcsíkozzuk, vagy kockázzuk, kinek, hogy sikerül ugye. Kis olajon, sóvalborssal megpirítjuk, legalább addig, amíg ki nem fehéredik, de ha idegrendszerünk engedi, akkor addig, amíg el nem kezd pirulni. Eztán hozzáadjuk a feldarabolt őszibarackot (én meghintettem egy kis fahéjjal és dobtam rá egy kanál mézet is), és felöntjük egy kis vízzel, vagy a barack levével! (Igenigen, azzal a cukrossal. Tudom, Rubintos Réka és Sovány Norbi most felsírnak).
Összepároljuk, és amikor készen ítéljük, akkor felöntjük a tejszínnel, azzal rottyan egyet, aztán viszlát.
Tökfinom, gyors is meg minden, csak ajánlani tudom!





Hétvégi konyhai ámokfutásom másik darabja: itt

Kráter sütemény

Bejegyezte: Emm dátum: 10:27 7 megjegyzés
..és uralkodá szombaton a Nihil maga, plusz a Setétlovag, ami nekem eléggé tetszett, a Gergő viszont nem volt lelkes, ez inkább elmondom a Kráter sütemény igaz történetit tinéktek. (Éjjojo, Brada, má megint rímelek, úgy látszik ez a hétfő sajátja)

Úgy indultunk, hogy töksoká lustultunk, mire észbe kaptam, h hopphopp, lófasz van itthon nem kaja, hama induljunk a bótba, nemsoká jön a Julcsibarátom, héhó süti kell, meg ilyenek. Az ilyenek részt aztán kihagytam, mer jól bereggeliztünk, Erzsébet királynő elbújhat mellettünk, plusz tegye fel a kezét, aki szintén görögjoghurt mániás, még pedig így: KÜLÖN megeszi a fehéret, és a végén pedig a gyümölcsös cuccot. Gergőt a világból űzöm ki a mindentkülöneszekkel, és meg van  róla győződve, h engem el kéne vinnie a Nasanak, de legalábbis mutogatni a Nemzeti Múzeumban.
Annyit még azé elmondanÁk a szombathoz, hogy csudálatos békesség uralkodik köztünk, nem is tudom/értem, milyen lehet az olyan kapcsolat, ahol nem ez van, én főzök, a Gergő kertészkedik a 2négyzetméteres hásziendán, a kutya néha magából kikelve ugat, hiába, no, véd minket a rabolóktól és/vagy legyetektől. Kapcsolatokról jut eszembe, rengeteg olyan nemműködő, vagy önműködő kapcsolat van most a környezetemben, amit nem igazán tudok hova tenni.Nemműködő alatt a valóban nem működőt, és mégis létezőt értem, vagyis azt, hogy erőn felül próbálnak emberek a másikba csimpaszkodni, holott a hülye is látja, hogy az nem kóser, nem megy, hagyni kéne a francba, keresni mást, vagy csak egy kicsit egyedül lenni. Önműködő alatt pedig azt, hogy kurvára nem ápolják, ahogy esik, úgy puffan, élnek egymás mellett, és nem egymással, mindenki csinálja a dolgát, véletlenül sem együtt, és mégis kapcsolatban vannak a fészbukon. (Vagy nem, mert fel sem vállalják a másikat.) Hm. Elkalandoztam, van ez így, szóval lányok: egyet tanácsolhatok: Semmi jobb nincs annál, mint amikor önmagad lehetsz, kontroll, megjegyzések, ellenőrzések, és szemöldökráncolások nélkül..és ha ehhez az kell, hogy egyedül légy, akkor nosza! Megjegyzés vége.

Julcsit 2re vártam, nem ért addigra, legalább volt ideje hűlni a sütinek, ami ez volt e:

 (A Kráter süti nevét onnan eredeztetjük, hogy a tészta és a puding, valamint a tetején a máz, különböző szintekben olvadnak össze, és ezért elég faja, sose tudhatod, mire számíthatsz, jaés, szép is!)

Hozzávalók:

A tésztához:
3tojás
15 dkg cukor
15 dkg liszt
0,5 cs sütőpor
2 ek kakaó
5 dl olaj
5 dl tej

Pudinghoz:
1 cs vaníliás pudingpor
2 ek cukor
4,5 dl tej

 A tetejére:

fél doboz nagytejföl
2 ek cukor
1 cs  bourbon vaníliás cukor


A pudingot megfőzzük, bőszen keverjük, hogy gyorsan kihűljön. Ha kell, segítségül hívjuk a Embert, kavarjámálégyszi,amíg én csinálom a összes többit. Jó kapcsolatban az Ember, nem kérdez, hanem kavar- a miénk tehát jó.:)

Kettéválasztjuk a tojásokat, a sárgáját összekeverjük az olajjal, meg a tejjel, szépsimára, (nemfogmenni), plusz hozzáadjuk a cukrot. Közben a liszthez hozzáadjuk a sütőport, és a kakaót, szépsimára keverjük (nemfogmenni), majd ezt a egészt belekeverjük a tojásos cuccba, a végén pedig hozzáadjuk a keményre vert tojásfehérjét.Sütőpapíros tepsibe öntjük a tésztát, és belekanalazzuk a pudingot, nem estem kétségbe, mert ugyan nem hűlt ki teljesen, beleraktam úgy, igazi rakkendroll arc vagyok. :) 180 fokon sütögetünk kb. 25-30 percig, a tészta fel fog gyünni, a puding meg süppedni, tűpróbázunk, ami azt jelenti, hogy megpróbálunk úgy beledugni vagy egy sütitűt, vagy bármi mást (kivéve fakanál, botmixer, ilyenek.), hogy ne égessük meg a kezünket. (nemfogmenni)

Aztán amikor már tésztamentes a tűnk, akkor van készen. Kivesszük, és a cukrokkal kikevert tejföllel megkenegetjük, továbbá kinyalogatjuk a maradékot a köcsögből.
Ez szépen meg fog dermedni, amennyiben nem, úgy elrontottuk. Légyszi, bírjuk ki, hogy ne vágjuk fel, amíg meleg, mer szét fog esni, mint a sz*r. Ha képesek vagyunk megállni, akkor úgy fog kinézni, mint a legalsó képen.
Képekről jut eszembe, jó sok lesz most, és éljen, Dóricica kérésére, rólam meg a Mézikutyánkról is van..:)











 

Emm főz... Copyright 2009 Sweet Cupcake Designed by Ipiet Templates Image by Tadpole's Notez